Képző
Radikális politikai művészet, gyermekfelügyelettel
Hozzáértők szerint képzőművészetről csak hozzáértők írhatnak. De mi bebizonyítjuk, hogy épp ellenkezőleg! És olyan összefüggésekre mutatunk rá két most nyílt kiállítás között, amelyek talán össze sem függnek!
Szombaton nyílik Szentendrén 2025 legviccesebb magyar festménykiállítása
Hecker Péter bombaformában, a megnyitón Szily László próbálja tartani vele a lépést.
Meztelen nő, lókoponya és rengeteg nyúlszar: ilyen volt Szily Géza festőművész gyerekeként felnőni
A mi lakásunkban sokáig nem volt tévé. Volt viszont egy vágóhídról szerzett lókoponya ötcentis átmérőjű lyukkal a feje búbján, ahol a mészáros agyoncsapta a lovat a szöges kalapácsával. Ez csendéletekhez használták a szüleim, mármint nem a véres kalapácsot, hanem a lófejet.
Megérteni az emberi lét végességét, és mégis igyekezni szépséget és provokatív gondolatokat alkotni
A Budapesten született, de több mint 60 éve New Yorkban élő, 93 évesen még ma is alkotó Agnes Denes már akkor a természet és ember kapcsolatáról gondolkodott művészetében, amikor ez még közel sem volt ennyire felkapott téma. Júniusig elejéig látható az ökológiai szemléletű művészet úttörőjének életművét bemutató kiállítás a Szépművészetiben.
A világ legdrágább festménye volt 34 éve – és azóta senki nem látta
Öt éve egy frankfurti Van Gogh-kiállításon a legtöbb figyelem egy üres képkeretnek jutott. A festményt, amit 1911-ben kiállítottak benne, előbb elkobozták a nácik, majd „megkérdőjelezhető körülmények között” cserélt gazdát két bankár között. Aztán felbukkant a történetben egy zűrös japán üzletember, egy még zűrösebb osztrák, adótartozás, százmillió dolláros adósságok, hamvasztással fenyegetés és egy hallgatag olasz család is.
Földényi F. László: Egy vándor nyomában
A 250 éve született Caspar David Friedrich festményein a táj meghódíthatatlan, az ember soha nem fogja otthon érezni magát benne. A városból érkezett vándorok megváltásra várnak.
Szellemcsont – a technológia kísérteties oldala a Trafó Galériában
Művészeti ásatás a biológiai, geológiai és kulturális örökséggel való elszámolásra.
A művészetet a haláltáborok sem tudták megsemmisíteni
Zsidó származású magyar túlélők, szemtanúk és áldozatok holokauszt előtti, alatti és utáni műveit mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria. Így ábrázolták az ábrázolhatatlant.
Júliusban nyílik egy kiállítás, ami már a megnyitója előtt látogatható lesz
Géczi János dekollázsokkal tölti meg a Műcsarnokot, az érdeklődők a feltakarás folyamatát is megnézhetik.
Monet és van Gogh is lekerül zürichi Kunsthaus faláról, a nácikkal üzletelő svájci fegyvergyáros gyűjteményéből
A gyűjteményt kezelő alapítvány próbálja megállapítani, hogyan és kiktől kerülhettek a művek a gyűjteménybe.
Egyelőre csak sejtjük, mi ez a város
A Budapest Street Photography Collective tagjai évek óta fotózzák a budapesti utcákat. Munkáikból mostanra állt össze egy album, a bemutató mellé tematikus streetfotó-hetet is szerveztek.
Alig 500 év kellett, de talán végre kiderült, mit látunk a Mona Lisa hátterében
Röviden: Leccót.
Minden kifordul a Trafó Galéria új kiállításán
Csörgő Attila Inverz kartográfia című kiállítása olyan pillanatnyi együttállásokat mutat be, amik képesek megingatni azt a nézőpontot, amiből a körülöttünk lévő világra tekintünk.
Az elfajzott művészek és a vérrel lehányt horogkereszt esete
A nácik szerint az elfajzott művészet irtandó. A Godot Galéria szerint követendő.
Hogy lehet megmaradni, ha közben minden más lesz?
Milyen esélyeik vannak a nemzetiségi kultúráknak a fennmaradásra a folyamatos népvándorlás és a globalizáció világában? Horváth Katalin Fanni éveken át fotózta az osztrák határ menti Pinka-völgy lakóinak életét, fotói erről a küzdelemről és a lehetséges kiutakról is mesélnek.