Klímakutatók lemodellezték: üvegházhatású gázok kibocsátása nélkül 80 ezer évente történne olyasmi, ami idén zajlik Szibériában. Az orosz forróságot pedig az egész világ megérzi.
A kutatók azt írják, 2000 és 2017 között olyan pályára került a metánkibocsátás (aminek több mint a fele emberi tevékenységből származik), hogy a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 fokos felmelegedéshez fog vezetni.
Idén szokatlanul meleg és száraz a nyár az Északi-sarkvidéken.
Alig kezdődtek meg az esőzések, már majdnem annyi az áldozat, mint tavaly ilyenkor.
Durván fogyatkoznak a Déli-szigeten lévő gleccserek.
Sorban érnek véget a koronavírus miatt elrendelt korlátozások.
Különösen magas volt a hőmérséklet Ázsia nagy területein, Afrika északi részén, Alaszkán, Dél- és Közép-Amerikában és Nyugat-Európa sok részén.
Magyar szakértőkkel, hazai tudományos munkákat felhasználva tekintettük át, hogyan alakítja át az életet a klímaváltozás a Kárpát-medencében, és mire kell felkészülnünk, ha túl akarjuk élni a 21 századot. Sok jóra nem számíthatunk.
Brazília áll az erdőirtási listák élén.
A klímamodellek előre jelezték, hogy jönnek a nagyon kemény tűzszezonok.
Kutatók szerint a klímaváltozás miatt egy új ökoszisztéma születését láthatjuk éppen.
A Nature szerkesztői szerint a járványt követő gazdasági újraépítés egy jó lehetőséget teremtett erre.
Nyugat-Európában, Mexikóban, Afrika középső és északnyugati területein, illetve Nyugat-Ausztráliában jóval az átlag fölötti hőmérsékletet mértek.
A járványhoz hasonlóan a klímaváltozással sem tud egy ország egyedül megbirkózni, „a koronavírushoz hasonlóan az üvegházhatású gázok sem ismernek határokat” – mondta António Guterres.
Az 5100 négyzetkilométeres antarktiszi A-68 jéghegyről csütörtökön szakadt le egy nagyjából 175 négyzetkilométeres tábla.