Különösen magas volt a hőmérséklet Ázsia nagy területein, Afrika északi részén, Alaszkán, Dél- és Közép-Amerikában és Nyugat-Európa sok részén.

Magyar szakértőkkel, hazai tudományos munkákat felhasználva tekintettük át, hogyan alakítja át az életet a klímaváltozás a Kárpát-medencében, és mire kell felkészülnünk, ha túl akarjuk élni a 21 századot. Sok jóra nem számíthatunk.

Brazília áll az erdőirtási listák élén.

A klímamodellek előre jelezték, hogy jönnek a nagyon kemény tűzszezonok.

Kutatók szerint a klímaváltozás miatt egy új ökoszisztéma születését láthatjuk éppen.

A Nature szerkesztői szerint a járványt követő gazdasági újraépítés egy jó lehetőséget teremtett erre.

Nyugat-Európában, Mexikóban, Afrika középső és északnyugati területein, illetve Nyugat-Ausztráliában jóval az átlag fölötti hőmérsékletet mértek.

A járványhoz hasonlóan a klímaváltozással sem tud egy ország egyedül megbirkózni, „a koronavírushoz hasonlóan az üvegházhatású gázok sem ismernek határokat” – mondta António Guterres.

Az 5100 négyzetkilométeres antarktiszi A-68 jéghegyről csütörtökön szakadt le egy nagyjából 175 négyzetkilométeres tábla.

Belgium után a második ország az EU-ban, ahol ezt sikerült elérni.

Ha nem sikerül gyorsan megállítani a károsanyag-kibocsátást, az összeomlások már a következő évtizedben elkezdődhetnek.

Egyszerre sok országban volt a megszokottnál jóval melegebb.

A koronavírus miatt.

A halászhálóba gabalyodás mellett a hajónak ütközés az egyik leggyakoribb baleseti halálok a nagytestű bálnáknál.

2002 és 2019 között Grönland 4550 tonna jeget veszített el, évi átlagban 268 milliárd tonnát, ami kevesebb mint a fele a tavaly nyári veszteségnek.