Részlet a szerző megjelenés előtt álló önéletrajzi regényéből, amelyet a Jelenkor folyóirat jóvoltából olvashatnak a 444-en.

Okozott már apróhirdetés akkora felbolydulást, mint amikor Esterházy Péter családja piacra dobta az író legendás rómaifürdői házát? Ez volt a magyar irodalom egyik nagy társasági és buliközpontja, ahol az impozáns növényzet és a zegzugos helyiségek között 36 éven át kavarogtak vidám káoszban gyerekek, kutyák, nagynénik, nagybácsik, unokatesók, szerzetesek, barátok és művészkollégák. Végigjártam.

A Nem rossz könyvek podcast vendége Szabó T. Anna, akivel Szabó Magda életművéről, szabadságigényekről, indulatokról, a női alkotók egykori és jelenlegi helyzetéről beszélgettünk, és közben szóba került a magyar irodalom sok klasszikus és számos kortárs alakja.

Megkapta a Formentor-díjat a spanyoloktól, egyebek közt „a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért”.

Hiba volt-e kiadni az utolsó regényét? És mit tudott Márquez, amit senki más nem? És miért rázza a hideg az irodalmárokat a mágikus kifejezés hallatán? A világpremierrel egy időben jelent meg magyarul is a Találkozunk augusztusban, A Nem rossz könyvek podcast vendége Kutasy Mercédesz és Soltész Béla.

A francia botrányíró karrierje megrekedni látszott, de a Megsemmisülni nem csak a 700 oldalas terjedelme miatt tűnik valódi nagyregénynek. Egy terrorista szekta, egy elnökválasztás és egy életvégi döntés mellett, meglepő módon, még a szeretet is megjelenik ebben a bosszantó, de gazdag világban.

A könyvszakma 2021 óta több fórumon jelezte, hogy a törvény könyvkereskedőkre vonatkozó pontjai nem egyértelműek, belső ellenmondásokat és nyelvtani hibákat tartalmaznak, több más jogszabályba ütköznek, a bírságolás során pedig a törvényt szelektíven betartva, a piac szereplői számára kiszámíthatatlan módon járnak el a hatóságok.

Debreczeni József auschwitzi naplóregényét itthon is alig ismerték eddig, most viszont egyszerre 15 nyelven jelenik meg és világlapok méltatják. A szerzőt leginkább a tábori élet szociális viszonyai, a pillanatok alatt szervesülő új társadalom hierarchiája, erkölcse foglalkoztatja. Schein Gábor kritikája.

Irvin D. Yalom egyszerre az egzisztenciális pszichoterápia nagy alakja, mellette itthon is népszerű regényíró. Hogy ér össze a pszichológia és a szépirodalom, és miben rejlik Yalom sikerének titka? A Nem rossz könyvek podcast vendége Kőváry Zoltán.

Milyen a jó gyerekirodalom, és tényleg számít-e, hogy fejből mesélünk a gyereknek? Miért hallgattunk régen felnőttként is meséket, és miért lenne érdemes még ma is így tennünk? A Nem rossz könyvek podcast témája a gyerekirodalom, vendégünk Boldizsár Ildikó író, meseterapeuta és Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője.

A magyar költészet egyik legnagyobb humoristájának szóteremtései 800 oldalas kötetté álltak össze, amely maga is műalkotás. Radnóti Sándor kritikája.

A kínai kulturális forradalom tébolya lassan 50 éve véget ért, de emberek milliói azóta is cipelik magukkal az akkor szerzett traumáikat. Róluk és emlékeikről szól Tania Branigan tavaly megjelent könyve.

Bukta Imre szülinapi köszöntője, avagy a magyar vidék két nagy művésze találkozik.

Mikor és hogyan kezdődött a kultúrharc, amelybe így vagy úgy mindenki belekeveredik? A Műút jóvoltából közöljük Zoltán Gábor esszéjét a magyar kultúra „történelmi nemzeti” és „modern polgári” irányzatai közötti viszály epizódjairól.

Budapest és környéke tele van csodákkal, könnyű őket megtalálni, csak be kell menni az erdőbe, plusz vállalni a vertikális kihívásokat. Sose késő elkezdeni. Lelkendezés egy könyvről, ami úgy eligazítja a gyámoltalan amatőröket, hogy a Nagy-Kevély adja a másikat.