könyv
A Nagy Houellebecq-comeback
A francia botrányíró karrierje megrekedni látszott, de a Megsemmisülni nem csak a 700 oldalas terjedelme miatt tűnik valódi nagyregénynek. Egy terrorista szekta, egy elnökválasztás és egy életvégi döntés mellett, meglepő módon, még a szeretet is megjelenik ebben a bosszantó, de gazdag világban.
A „valamint” szó miatt megint pert nyert a Líra a homofób törvény miatt bírságoló hatóság ellen
A könyvszakma 2021 óta több fórumon jelezte, hogy a törvény könyvkereskedőkre vonatkozó pontjai nem egyértelműek, belső ellenmondásokat és nyelvtani hibákat tartalmaznak, több más jogszabályba ütköznek, a bírságolás során pedig a törvényt szelektíven betartva, a piac szereplői számára kiszámíthatatlan módon járnak el a hatóságok.
A halál nem esemény
Debreczeni József auschwitzi naplóregényét itthon is alig ismerték eddig, most viszont egyszerre 15 nyelven jelenik meg és világlapok méltatják. A szerzőt leginkább a tábori élet szociális viszonyai, a pillanatok alatt szervesülő új társadalom hierarchiája, erkölcse foglalkoztatja. Schein Gábor kritikája.
Aki úgy tud a lélekről írni, hogy közben elkerülte a guruvá válást
Irvin D. Yalom egyszerre az egzisztenciális pszichoterápia nagy alakja, mellette itthon is népszerű regényíró. Hogy ér össze a pszichológia és a szépirodalom, és miben rejlik Yalom sikerének titka? A Nem rossz könyvek podcast vendége Kőváry Zoltán.
A népmesék sokszor túl korán jönnek, a kiskamaszok valós problémáiból viszont nem kérünk
Milyen a jó gyerekirodalom, és tényleg számít-e, hogy fejből mesélünk a gyereknek? Miért hallgattunk régen felnőttként is meséket, és miért lenne érdemes még ma is így tennünk? A Nem rossz könyvek podcast témája a gyerekirodalom, vendégünk Boldizsár Ildikó író, meseterapeuta és Kovács Eszter, a Pagony Kiadó főszerkesztője.
Nyelvtörek – Parti Nagy Lajos összegyűjtött verseiről
A magyar költészet egyik legnagyobb humoristájának szóteremtései 800 oldalas kötetté álltak össze, amely maga is műalkotás. Radnóti Sándor kritikája.
Egy egész ország rokkant bele a tíz éven át tomboló erőszakba, és azóta sem volt lehetőségük szembenézni ezzel
A kínai kulturális forradalom tébolya lassan 50 éve véget ért, de emberek milliói azóta is cipelik magukkal az akkor szerzett traumáikat. Róluk és emlékeikről szól Tania Branigan tavaly megjelent könyve.
Krasznahorkai és a kapanyél
Bukta Imre szülinapi köszöntője, avagy a magyar vidék két nagy művésze találkozik.
Zoltán Gábor: 121 év háború
Mikor és hogyan kezdődött a kultúrharc, amelybe így vagy úgy mindenki belekeveredik? A Műút jóvoltából közöljük Zoltán Gábor esszéjét a magyar kultúra „történelmi nemzeti” és „modern polgári” irányzatai közötti viszály epizódjairól.
A könyv, ami megváltoztatta az életemet
Budapest és környéke tele van csodákkal, könnyű őket megtalálni, csak be kell menni az erdőbe, plusz vállalni a vertikális kihívásokat. Sose késő elkezdeni. Lelkendezés egy könyvről, ami úgy eligazítja a gyámoltalan amatőröket, hogy a Nagy-Kevély adja a másikat.
„A karácsony ekkor ünnep utoljára”
Petri György 56-os verse mellé egy eddig nem olvasható interjú részletét ajánljuk, amely a Műút folyóiratban jelent meg, és felidézi, hogyan élte meg a forradalom napját 13 éves gyerekként.
„Meg kellett volna csókolnia az anyaföldet, de hát nem volt föld”
Takács Zsuzsa gyönyörű verse és anekdotázós interjúrészlete a decemberi Jelenkorból. Mostantól a legjobb magyar folyóiratok egy-egy írása is felbukkan majd a 444-en.
Karácsonyi krimi a kis szürke agysejteknek
Egy estényi önfeledt szörnyülködés mások kicsinyességén. Mi kellhet még az ünnepek idején?
A baszatáska története és más titkok a 444 első tíz évéből
Oké, szóval úgy kezdődött, hogy Zamárdiba tartottunk… A folytatás Jeti Válasz című könyvünkben!
9 idei könyv, amit nagyon szerettünk
Ötletek saját és ajándékozási célokra, gyerekkönyvektől regényekig: a Nem rossz könyvek podcast ajánlója.