„Magyarország, Európa, a világ számára nagy kiváltság, hogy ilyen alakok járnak az élők között” – írja a Nobel-díjas író ukrán fordítója.
Az író a Nobel-díj odaítélése óta először posztolt a Facebook-oldalán.
„1986 november huszonharmadikán népszavazás volt Romániában. A békét kellett támogatni” – ezzel az apropóval írt húsz éve novellát Dragomán György. Ma, a békepártinak mondott aláírásgyűjtés elindításának napján aktuálisabb, mint valaha.
A Nobel-díj odaítélése óta kiderült, hogy több millió olvasója és többezer közeli barátja van a mi Lacinknak. De mihez kezdjenek azok, akik most akarják megismerni, és kapálózva próbálnak kikecmeregni a szégyen mocsarából?
„Ha kikerült egy leprás tócsát, sugárfertőzött pocsolyában találta magát, s megint egy tócsában, aztán újra egy pocsolyában, s így tovább a végtelenségig. Fent kormos felhők kergettek nikotinsárga ködöket a hányáslila »mennyeknek kapujában«. A csatornabűzt nem érezte a dögszagtól. Nyuszika háza elől az utolsó busz is elment már vagy tizenhárom éve. Innen, hol a »cukor ecetízű«, s apró szüneteket sem tart a hanyatlás nagy koncertje, »a hidegre való tekintettel«. Sáros volt a koszos mocsok.”
Itt egy indázó Krasznahorkai-mondat az író előadásában.
„A Kádár-kockák Family Frosttal megzenésített világában játszódik, az erdő által körülölelt faluban, ahova az anya kamaszlányával visszaköltözik, hogy barátnője panziójában dolgozva kezdjen új életet.”
A Nobel-díjas francia írónő élete személyes történéseit mindig a társadalmi mozgások felől írja meg. A magyarul most megjelent A szégyenben például azt, ahogy 12 évesen végignézte, ahogy apja majdnem megöli az anyját. A Nem rossz könyvek podcastban Orzóy Ágnessel, Ernaux magyar köteteinek felelős szerkesztőjével beszélgettünk.
Már kilenc éve is felmerült, hogy megkaphatja, akkor váratlanul játékosan reagált erre az eshetőségre.
De még Bödőcs Tibor is.
Nemes Z. Márió olvas fel Irgalom és számonkérés című új kötetéből.
Soha nem éreztem magamhoz ennyire közel semmilyen más vidéket és nyelvet – mondja Esther Kinsky, aki megírta, hogy miért vett meg egy mozit Battonyán, és hogy miért hagyta el végül Magyarországot mégis.
Magyarul is megjelent az elmúlt évek két nagy kritikai és közönségsikere. A Copperfield Dávid és a Huckleberry Finn újragondolásai úgy őrzik meg az eredeti könyvek szellemét, sőt a cselekményét is, hogy közben nagyon mai témák válnak átélhetővé, sőt húsba vágóvá.
Pár hete jelent meg Fábián Tamás, a Telex újságírójának első regénye, melyben az életbe kilépő fiatal felnőttek próbálnak boldogulni, miközben életüket átszövi az írás iránti vágy, az egymáshoz való kapcsolódás nehézsége és a társadalmi rendszer, ami erősen korlátozza, hogy kinek merre vezethet az útja.
Egy sakkozó fausti felemelkedése és egy anya, aki a polgárháború idején próbálja meg egybetartani a családját. A Nem rossz könyvekben két új regényről beszélgetünk Bartók Imrével, aki az egyiket írta, a másikat pedig fordította.