Életüket újra kezdő nők, a falvakban működő dinamikák és a falvak iránt Budapestről érzett egzotikus sóvárgás: többek között ezekről beszélgettünk Tóth Marcsival, akinek idén jelent meg a Margó-díjas kötete, az Erdő van idebenn.
Az internet egyre többek számára csak pár óriásvállalat platformját jelenti, és a nagy techcégek nyíltan vissza is élnek ezzel a hatalmukkal. A veterán techjogvédő, Cory Doctorow alkotta meg az internet elszaródásának elméletét, ami annyira népszerű lett, hogy most könyvben is megírta. Ezúttal már kiutakat is kínálva.
Mit jelent az, hogy exmagyar? Miben hasonlít a nyelvváltás és a nemváltás? Miért gyászol a kivándorló, ha egyáltalán nem akar visszamenni? Dunajcsik Mátyással a korszakzáró verseskötetéről beszélgettünk.
A kínai ételnek, és a kínai étel a kínaiak életében betöltött szerepének legnagyobb nyugati szakértője a brit Fuchsia Dunlop, akinek könyvét magyarul a 444 adta ki. A kínai konyha kultúrtörténete című könyv előszava most cikként is olvasható.
A magyar-kanadai származású író a Flesh című új regényéért kapta meg a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
A legérdekesebb kérdés: mi az a legfőbb idea, ami bennmaradt az íróban?
Hogyan írja felül az alkotás iránti vágy a berögzült társadalmi elvárásokat? Milyen árat kellett megfizetnie annak, aki fiatal nőként úgy döntött, hogy csak azért is művész lesz a századelő Budapestjén? Hét rendkívüli nő történetén keresztül keresi ezekre a kérdésre a választ Koniorczyk Borbála nemrég megjelent könyvében, a Női szörnyetegekben.
Giuliano da Empoli a hatalom belső tereiből tudósít, és az új Borgiák és új konkvisztádorok gondolkodását akarja megfejteni. Könyvében arról ír, hogy senki se tudja, mi vár ránk a gátlástalan politikusok és az AI által létrehozott új világrendben.
Nagyon megörült viszont egy gyulai ablakba kirakott feliratnak, a 444 pedig egy igazán különleges helyi kezdeményezésről is be tud számolni.
Hogyan lehetséges kiengesztelődés ott, ahol a „nemzetiszocialisták minden kétséget kizáró igazságát a bolsevikok minden kétséget kizáró igazsága” váltja? Visky Andrást új regényéről, a diktatúrákról és a fegyverként használt nyelvről kérdeztük.
A kommunizmus kritikája és a katolicizmus dicsérete most először olvashatók Szerb Antal regényének új kiadásában.
A két irodalmi Nobel-díjasunk irodalomtörténeti jelentőségű dokumentumaiért külföldre kell menni. Van még két magyar prózaírónk, akik nemzetközi szinten is klasszikusnak számítanak, de ők szintén inkább Berlinbe vitték az örökségüket.
Sokan felháborodtak, hogy a világ legnagyobb könyvvásárán a friss Nobel-díjasunk alig látszott a magyar standon. A felelős vezető szerint a marketing nem is olyan fontos.
Olvasónk talált néhány nem elhanyagolható különbséget a magyar nemzeti stand és a német kiadó standja között.
„Ha most újraolvassuk a Sátántangót, az, hogy hamis prófétáról van szó, az nagyon a mai világ egész Európában” – mondta a 444-nek a Nobel-díjas író német fordítója. Heike Flemming szerint Krasznahorkai fordításakor nem az indaszerűen tekergő hosszú mondatok jelentik a legnagyobb kihívást.