könyv
A kuflik, és a bennünk élő igény, hogy néha ne történjen semmi
Hogyan születtek meg a kulfik, az elmúlt évtized legismertebb hazai mesehősei, mire lehetnek jók a felnőtteknek szóló képeskönyvek, és miért lenne jobb, ha több ideje lenne a gyerekeknek semmit sem csinálni: többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dániel Andrással.
Nádas Péter kiteregeti a szennyest, és csak mossa, mossa, míg a határokat fel nem oldja
Három halott barátjáról írt búcsúkönyvet, három rendkívüli emberről. Egyiküket sem kíméli, magát sem. Megható és megrázó történeteit botrányos pletykákkal vegyíti.
Nagyon nehéz visszaszerezni a szavakat a közös dolgaink megbeszélésére
Mit jelent az, hogy a versírás egyszerre kényszer és luxus, és miben más mások szövegeit gondozni, mint saját művet írni? E kérdések mellett a nyelv hiperinflációjáról, írás és anyaság viszonyáról és a csendben maradni nem tudó AI-ról is beszélgettünk Turi Tímeával, költővel, a Magvető Kiadó főszerkesztőjével.
Ha szereted gyűlölni a valóságshow-kat, akkor ez a te regényed
Aisling Rawle debütáló regénye, A komplexum kíméletlen, mégis empatikus kritikája annak, ami mindenkit érdekel.
Krasznahorkai művei és az a fájdalmasan nevetséges világ, ami körbevesz minket
Mit jelentett a magyar irodalomban a Sátántangó megjelenése és hogyan néz ki a szerkesztői munka Krasznahorkai Lászlóval? És miért mondhatta a Nobel-díjról, hogy „több mint egy katasztrófa”? Többek között ezekről beszélgettünk szerkesztőjével, Szegő Jánossal a Nem rossz könyvek közönség előtt felvett epizódjában.
Angela Merkellel, öt éve megjelent regényének egyik központi szereplőjével vacsorázott Krasznahorkai László
A Nobel-díjas írót lenyűgözte a volt kancellár.
Joan Laporta meghívta a Barcelona díszpáholyába Krasznahorkai Lászlót
De a Nobel-díjas író inkább labdaszedő szeretne lenni.
Onnantól, hogy azt mondjuk, biztos tudásunk van, könnyen válik veszélyessé az ember
A lassan egy évtizede Dél-Kelet-Ázsiában élő Barnás Ferenccel új regénye tavaly az év egyik legjobb könyve volt itthon. A regény mellett Mészöly és Hajnóczy prózájáról, külső és belső káoszról, a fájdalom szerepéről és az ősszületésről is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb epizódjában.
Szeged díszpolgára lesz Krasznahorkai
Ő „a mi európai, magyar szegediségünk” – írta Botka László a Nobel-díjas íróról, aki náluk járt egyetemre.
Banális jelenetek, melyekben nagyon sok fontos összpontosul
Mécs Anna első regénye egy teherbeesés küzdelméről és a kisgyerekes mindennapokról szól, meg persze rengeteg mindenről, ami kíséri ezt az időszakot. A Nem rossz könyvekben a fikció lehetőségeiről, a kortárs anyaságról és a „baba alszik, anya ír” jelmondatról is beszélgettünk vele.
Tömeggyilkosság a tengeren
A Zorg fedélzetén olyan szörnyűségek történtek, amelyek még a rabszolgakereskedelemből élő Brit Birodalmat is megrengették. Némi jutalék reményében öltek a vízbe beteget, nőt, csecsemőt.
Ki kattint ma egy olyan hírre, hogy Einstein és Thomas Mann műveit ezentúl ingyen lehet olvasni?
Nem érdekel ez már senkit! Csak a Frei Tamás meg a Bogyó és Babóca!
Mi lenne, ha egy csökkenő népességű, kelet-európai ország Közép-Ázsiából importálna „őslakos” szavazókat?
A címbeli ország Bulgária és nem Magyarország, de Alek Popov: Turáni küldetés című kelet-európai groteszk regényét olvasva nincs is nagy különbség a két nép között.
Krasznahorkai és Visky András is dobogós az osztrák ORF januári toplistáján
Lám, van, amiben már le is hagytuk Ausztriát.
Bennragadni ugyanabban a napban, hét köteten át
Solvej Balle 30 éven át dolgozott a regényfolyamán, ami egy újra és újra ugyanarra a napra ébredő nő történetéről szól. 2020-ban magánkiadásban jelent meg, és az egyik legnagyobb irodalmi szenzáció lett belőle. Az első két kötet már magyarul is olvasható.