Az izraeli hadsereg közleménye szerint katonai támaszpontokra, egy üzemanyagraktárra és az Irán által támogatta húti lázadók „propagandarészlegére” mértek csapásokat.
Aztán villámgyorsan elhúztak az országból.
Putyin nemcsak teszteli a védelmet, de figyelmeztethetett is az akcióval, és a NATO még láthatóan nincs felkészülve a drónhadviselésre. De tovább merészkednek-e az európai NATO-tagállamok a szigorú nyilatkozatokon? Az első nemzetközi elemzések a lengyel légtérben lelőtt drónokról.
A sztori jól illusztrálja, hogy a bűnös módon szerzett luxusjavak elvételének papíron jól hangzó szlogenje - nálunk a Tisza kampányol ezzel - milyen nehézségekkel jár a gyakorlatban.
A lengyelek és nyugati vezetők szerint szervezett orosz provokáció történt, az oroszok tagadnak. A dróntámadásnak még úgy is nagyon súlyos politikai következményei lehetnek, ha az nem szándékos volt. Napirenden a NATO 4. cikkely élesítése.
Alekszej Csumacsenko maga vezette el a rendőröket arra a helyre, ahol megerőszakolta és megölte a kilenc éves Kátyát, mindössze 500 méterre az otthonától.
Nem kellett volna betiltani a közösségi oldalakat.
Ki nem ugrál, Vučić egyetemistája, skandálta a stadion, majd jöttek a verőemberek.
Az alacsony vércukorszintje miatt lett rosszul.
Tusk azután kezdeményezte az eljárást, hogy Lengyelország fölött tucatnyinál is több orosz drónt lőttek le.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Oroszország „nagyszabású provokációjáról” van szó. A NATO hamarosan ülésezik.
Az amerikai pénzügyminiszter korábban arról beszélt, készek fokozni a nyomást, de ehhez Európa támogatása is kell.
Hétfőn bukott meg az előző francia kormány, Sébastien Lecornu az új miniszterelnök.
Ugyanakkor úgy véli az amerikai elnök, hogy „ez a sajnálatos incidens lehetőséget adhat a békére”.
Az áldozatok között van az egyik célpont fia is.