Mit lehet tudni a vérbe fojtott tüntetésekről? Veszélybe került a rezsim? Hogyan működik egy teokratikus köztársaság? Milyen regionális következményei lehetnek a tiltakozásoknak? N. Rózsa Erzsébet és Csepregi Zsolt Közel-Kelet-szakértőkkel beszélgettünk.

„Arra törekednek, hogy Európát gyengítsék és alávessék, végtelenül halmozódó új vámokkal, amelyek alapvetően elfogadhatatlanok, annál is inkább, ha nyomásgyakorló eszközként használják őket a területi szuverenitás ellen.”

A román hadsereg vezetője orosz támadástól tart.

Krízistanácskozás lesz a davosi világgazdasági fórumból. Az amerikai elnök berágott a franciára, most éppen 200%-os vámnál jár – szavakban.

Az elnök jelenleg Ukrajnát választja.

Az árokba borult kocsikat még nem tudták kiemelni, a hatóságok szerint további áldozatok lehetnek a vagonokban.

Európa legnagyobb nagykövetsége jön létre így Londonban.

Trump úgy gondolja, a lehetséges, brutális mértékű vám hatására Macron majd csatlakozni fog a Béketanácshoz, ahova Orbánt is meghívták Putyin és Lukasenka mellett.

Arról azonban nem nyilatkozott, hogy alkalmazna-e erőszakot a terület elfoglalására.

Sydney északi részének összes strandját lezárták.

Petr Pavel attól tart, néhány európai ország az erő érvényesítésének oldalára áll, mellőzve a jog és a szabályok figyelembe vételét. A saját miniszterelnökének is üzenhetett ezzel.

A dán védelmi és a grönlandi külügyminiszter Mark Rutte NATO-főtitkárral is egyeztetett a javaslatról.

Rumen Radev azután döntött így, hogy a jelenlegi parlamenti pártok elutasították az új kormány megalakítására irányuló lépéseket.

Hiszen az Egyesült Államok elnöke éppen zsarolással és fenyegetéssel igyekszik elvenni tőlük Grönlandot.

Takaicsi Szanae abban bízik, hogy személyes népszerűsége jelentős többséggé fordítható az alsóházban, de a lépés komoly kockázatokkal is jár.