Alig lépett hivatalba az új Babiš-kormány, már két hatalmas tömegtüntetést is tartottak ellene Prágában. Ezeket a tömegtüntetéseket civilek szervezik, politikai pártok részvétele nélkül. Ott voltunk és megpróbáltuk megfejteni, mi viszi ilyen könnyen utcára a cseheket.
A közvélemény-kutatók szerint a „nemmel” szavazók közül sokan inkább a Giorgia Meloni kormányával szembeni elégedetlenségüket kívánják kifejezni.
A Hormuzi-szoros csapdájában van az amerikai elnök. Trump szerint egyeztetett Iránnal, Teherán szerint ez nem igaz.
Annie Soucat sem tudta tartani vele a lépést.
Miután szerinte „nagyon jó és termékeny megbeszéléseket” folytatott „a közel-keleti ellenségeskedések teljes és végleges rendezéséről”.
Adekvát okokat találtak.
Csordába rohant a vonat.
A CRJ-900-as orra teljesen összeroncsolódott, sok a sérült.
Bóka miniszter szerint minden ilyen hír álhír, és „kétségbeesett reakció” arra, hogy Orbán és a Fidesz új lendületet vett a kampányban.
Hogy végül mégis Janez Jansa vagy a győztes Robert Golob alakíthat kormányt, az az arányos rendszer és a koalíciós kényszer miatt elsőre nem tűnik világosnak.
Több példa is mutatta, a francia szavazók még mindig hajlandók összefogni a szélsőséges pártok ellen. Történt néhány nagy fordulat az első fordulóhoz képest.
„Ez az egyik oka annak, hogy csak akkor szólalok fel, amikor feltétlenül szükséges, és csak annyit mondok, amennyi szükséges” – mondta a lengyel miniszterelnök.
Shahedek rombolták, magyar önkéntesek összerakták az ukrán ovit: miközben itthon tombol az ukránellenes propaganda, vannak magyarok, akik ilyenkor indulnak segíteni a front közelébe. Helyszíni riport Harkivból.
Többen fazekakat és serpenyőket ütögetve tiltakoztak Havanna központjában, Morón városában tüntetők pedig felgyújtották a Kommunista Párt helyi székházát.
A fenyegetésre válaszul az iráni hadsereg közölte, célba fogja venni az „Egyesült Államokhoz és a térségben lévő rezsimhez tartozó” energetikai és sótalanító infrastruktúrát.