négynegyed
A dongó, a hattyú, a szerelmi halál és Kocsis Zoltán
A zongoraátiratok egykor az egész zenei piacot letarolták, majd a 20. századra visszaszorultak és átalakult a jelentőségük. Kocsis Zoltánnak például semmilyen nehézséget nem okozott zongorára áttenni egy Mozart-szimfóniát vagy egy Wagner-operarészletet.
„Mintha a zeneszerzővel beszélgetnék”
A huszonnégy éves zonograművész, Ránki Fülöp tavaly végzett a Zeneakadémián. Most mesélt nekünk önfejű kezdetekről, a kedvenc zongoristáiról, a gyakorlás könnyűségéről, és hogy mit szeret Liszt zenéjében.
Miért állt meg a fejlődésben a zongora és mi lesz így Bach zenéjével?
Amikor a modern zongora már majdnem megváltoztatta Bach zenéjét, visszatért a csembaló és a klavikord, és bejött a képbe a Moog szintetizátor. De mi lett a zongorával?
Korhatáros-e a klasszikus zene?
Milyen fiatalon alkothat valaki remekművet? Van-e egy életkor, mely után már kihagy a kreativitás? És létezik-e létezik-e a zenében valami sajátos késeiség, amely általában a halálhoz közel írott művekre jellemző?
Kurtág, a legnagyobb Beckett-fordító
A milánói Scalában debütált a 92 éves Kurtág György első operája: a Fin de partie megírása a lehetetlen megkísértése volt, és egy kivételes, és kivételesen eredeti darab született belőle.
Hogyan tette magyarrá Liszt Ferencet az árvíz?
A zenetörténeti legenda szerint az 1838-as pesti árvíz híre hozta felszínre a Liszt Ferencben szunnyadó magyar hazafit. A valóság ennél persze árnyaltabb lehetett, de így is zongorapárbajok tarkították.
„Egyetlen hangban is az egészről van szó”
A világ legfoglalkoztatottabb zongoristáinak egyike, bár ennek a titulusnak egyáltalán nem örül: interjú Várjon Dénessel.
Leonard Bernstein, aki nagyobb volt az életnél
Elementáris karmester, fenomenális zongorista, virtuóz zeneszerző, a klasszikus zene népszerűsítését új szintre emelő előadó, ellenállhatatlan tévészemélyiség, az FBI által megfigyelt politikai aktivista és így tovább: 100 éve született a XX. század egyik legjelentősebb alkotója.
„Nem mindegy, hogy a központi akaratot milyen eszközökkel viszi át az ember”
Dubóczky Gergely volt asszisztense Kocsis Zoltánnak, Fischer Ivánnak és Fischer Ádámnak, vezényelte szinte az összes jelentős zenekart, pár éve pedig megalapította saját zenekarát, a Budapest Sound Collective-et.
Hogyan ért véget a klasszikus zene története és mi köze ennek a neoliberalizmushoz?
50 éve még attól tartottak, hogy a kortárs zene és a hangversenytermek közönsége végleg elszakadt egymástól. Mára kiderült, hogy ez nem igaz, de ehhez a zenetörténet vége és komoly piaci változások is kellettek.
Bach-spekulációk
333 éve született Johann Sebastian Bach, most három vadonatúj lemezen keresztül mutatjuk meg, hogy még mindig mennyire fontos inspirációs forrás a művészete.
A halál, a lányka és a világ legizgalmasabb hegedűse
Kurtág György és Schubert juttatta Grammy-díjhoz a zseniális moldáviai Patricia Kopacsinszkaját. Akinél aligha akad ma érdekesebb előadó a hegedűsök világában.
A NER titkos operettprojektje
Új jelentést kap az operettország kifejezés: Lázár bécsi videója és Kósa Lajos csengeri ügye Kálmán Imre Marica grófnő című darabjában ér össze. Durva zenetörténeti leleplezés!
A kortárs zene és a vegetáriánus pinty menti meg Dan Brown új regényét
A Da Vinci-kóddal világhírűvé vált szerző Eredet című regénye magyarul is megjelent. Ebben jut fontos szerep jut egy kortárs zenei darabnak, amit lehet, hogy még akkor is ismerni fog a nyugati kultúra, amikor Brown regényeit már senki nem olvassa. És amit az író öccse, Gregory W. Brown írt.
Klasszikus zene, szexuális zaklatás és a zeneszerzők babaszobája
Hajlamosak vagyunk a nagy zenészeket nagy embernek is tartani. De mit lehet kezdeni azzal, ha kiderül, hogy az utóbbiból semmi sem igaz?