A leszakadó régiókban lépnek le a legtöbben.
A CEU ügye eközben még mindig megoldatlan.
A fiatalok alapképességei elmaradnak a régiós átlagtól, és a felsőfokú végzettségűek aránya is kisebb – olvasható a „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkózásáért” című műhelymunkájukban. Az is kiderül, hogy még reformokkal is csak az osztrák fejlettség 80 százalékát érhetjük el 2028-ra.
Csak Budapesten több mint ötszáz betöltetlen állás van.
Hiába volt kötelező felvenni minden helyi gyereket, egy beszédhiba-gyanús tanulót a körzeti iskola máshová irányított.
Mikor menekülniük kellett a szíriai háború elől, a Damaszkuszban tanárként dolgozó Kholoud és Saad felkészültek rá, hogy talán sosem taníthatnak újra. A szintén menekült Marwa is úgy volt vele, bármilyen munkát elvállal, hogy fenntartsa magát Ausztriában. Most viszont megkapták a bizonyítványukat a Bécsi Egyetemen menekült tanároknak szervezett képzésről, így osztrák iskolákban taníthatnak majd.
Június közepén érkezett a hivatalos irat arról, hogy folyik képzés a tengerentúlon. Csak a magyar fél aláírása hiányzik.
Sikerorientált embernek tartja magát Török Márk, aki új kihívásokat fog keresni. A 32 éves örök egyetemista nem sokára megszerzi kommunikációs és jogi diplomáját is.
Szívünkben akkor is örökre HÖK-elnök marad.
A miniszterelnök szerint egy jó szakma felér egy diplomával. A diákok ezt máshogy látják.
Sótonyi Péter rektor szerint az intézetnek az egyetemhez kéne tartoznia, mert úgy a hallgatók első kézből értesülhetnének a legújabb kutatásokról, a kutatók pedig többletforrásokhoz juthatnának.
Kellett.
Az Amszterdamban tanuló Fábián Sára létrehozott egy alapítványt, ami ma már 80 önkéntessel látogatja a kórházban fekvő gyerekeket. Nem akarják megváltani a világot, csak annyi a céljuk, hogy senki ne feküdjön magányosan a fehér ágyakban, és ne maradjon le a tananyaggal.
Mártonnak az utolsó két évben nem voltak osztálytársai.
A tanévvégi statisztika szerint az iskolák 10 százaléka már egyházi fenntartásban működik.