színház
„A testekről nem beszélgetünk, hanem ítélkezünk”
Hogyan lett egy japán utazásból előadás? A Dollár Papa trükkösen induló előadása kapcsán arról beszélt Kiss-Végh Emőke, hogy színészként ugyanúgy használja a testét a fantáziájában és ezáltal később a munkáiban is, mint a beszédet.
Vendégség az ország leghíresebb futkosólányánál, Péterfy Boriból Monspart Sarolta lesz
Monspart Sarolta saját otthonában mutatják be az ország futásapostolának életéről szóló darabot.
„A diákok azt látják a szüleiken is, hogy nem érdemes ugrálni, úgysem változik semmi”
Vannak olyan megaláztatások, amelyeket jobb lenyelni? Miért nem kell mindig pozitívnak lenni? Takács Gáborral, a Káva vezetőjével beszélgettünk az iskolásoknak szóló színházról.
Egy évünk a nézőtéren és azon túl
Masszőrködő színészek, önboncolgató rendezők, NER-kritikus botrányelőadások, Nagy Feró felelevenítése, Alien a színpadon: ilyen volt a világ 2025-ben a világot jelentő deszkákon.
Nagypál Gábor: Jobban örülnék, ha a pályám második felében nem ugyanígy a széllel szemben kellene pisálni, mert az eléggé fárasztó
Nagypál Gábor színész annyira ridegtartásban szocializálódot, hogy a boldogság non plus ultrájának tartja, a nem neki kell díszletet építeni. Ingyen dolgozó színészekről, egy pöccintésre szétomló helyzetekről, megküzdési stratégiákról és a politikai kultúráról is kérdeztük.
Gálffi László: Ugyanabban vagyunk, vagy talán szomorúbb helyzetben mint 35 évvel ezelőtt
Alkotói szabadságáról két nagyon erős darabbal tért vissza az Örkény Színházba Gálffi László, a Szerelemmel és A Darvassal. A 444-nek adott interjúban Gálffi László a példamutató emberi tartásról, a színpadon kijátszott magányról és arról beszélt, hogyan vészeli át a reménytelenséget és hiábavalóságot.
„A színház mint közösségi élmény képes enyhíteni a fájdalmon”
Fiatalokról és fiatalokkal csinál színházat a Dante Casino, akik sokszor hiába várják, hogy az idősebb generációk megértsék őket. Pass Andreát az új rendezéséről is kérdeztük, ahol pár perces jelenetek villannak fel, néhány pusztító erejű mondat, sírás és nevetés.
„Létrehoztam különböző lényeket, akik fölött én uralkodom”
Az egyik legegyedibb jelmeztervező, Nagy Fruzsina útja a Básti Juli műmelleiből kiálló szőrszálaktól a felrobbanó patronokon át a táncosoknak tervezett testruhákig.
Mit csinál egy színházcsináló, ha mindkét út járhatatlan, a harmadik utasság meg maga a halál?
Hány utast tud kifizetni egy független színház? Mekkora kompromisszumot lehet hozni a művészi szabadság érdekében? A Budapesti Anarchista Színház Alienes átveréssel csalogatja le az alagsorba a nézőket.
„Én is faszagyerek vagyok! Csak elbasztam az életem”
Pintér Béla új színdarabjában tudathasadással küzdünk mindannyian. De nem az a legfájdalmasabb, amikor a Schmidt Mária-szerű karaktert ládába zárják, majd bottal agyonverik – hanem Navalnij emlegetése.
A magyar értelmiség útkeresése: laposkúszás az orosz trollfarmon
Kemény Lili drámája, Az orosz barát nem csak a régi világ kulturális nagykutyáit neveti ki, de elképzeli azt is, hogy az értelmiség egyszer a radikális ellenállást választja.
„Jövő áprilisig itt ülünk a kivégzőosztag előtt”
Újra meg kell találni a színház helyét a táplálékláncban – mondja Benkó Bence, az Apertúra alapítója, aki fontos szakmai díjat kapott különleges Sirály-rendezéséért. Ha nem változik a helyzet, a tehetséges kollégái csomagolnak és elmennek, csak nem Moszkvába, mint Csehov idejében, hanem Berlinbe.
A Freeszfe költözhet be a „pesti Jurányiba”
Karácsony Gergely januárban jelentette be, hogy új alkotó- és játszóhelyet biztosítana a független színházaknak és a kulturális műhelyeknek. A szakmai testület a Freeszfe pályázatát támogatja.
A Miskolci Nemzeti Színházé volt az évad legjobb előadása a színikritikusok szerint
A kétfejű fenevad legjobb a kőszínházi előadás és rendezés díját is megkapta a Színikritikusok Céhétől. Hat díjat nyert az Örkény István Színház, és elismerték a Kolibri Színház társulatának volt tagjait is.
„Amikor felismered, hogy nem egyedül küzdesz, az elindíthat mikroszintű változásokat”
Legutóbb egy egyedülálló anya önéletrajzi monodrámáján dolgozott Garai Judit, de elméleti szinten is kutatja, hogy állíthatók színpadra elnyomott csoportok történetei. De hogyan lett egy dramaturgból a Partizán felelős szerkesztője?