300 ezer rendbeli bűnsegéd gyilkosságban, négy év börtönt kapott a 95 éves férfi.
A titkos földalatti alagutakról, bunkerekről évtizedek óta terjengenek legendák, az egyiket 14 ezer forintért most meg lehet nézni.
Timothy Snyder, a Yale történésze a XX. század tapasztalatai alapján mondja el, mire érdemes figyelni egy egyre autoriterebb rendszerben. Egészen konkrét tippeket is ad.
Önfeledt masírozás a visszafoglalt területeken, bolondozás a fronton, majd egyre több sár, mocsár, sebesült és halott. A Fortepan egy katonatiszt fantasztikus fotónaplóját publikálta 1940-1942 ből.
Pláne ne állítsuk azt, hogy Reagan is teljes kívülállóként, mindenféle tapasztalat nélkül lett elnök.
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója közben „valamilyen jól kiszámított, előre elhatározott politikai támadásról” beszél.
Sokkal jobban megmozgatta a gyűjtőket, mint a diktátorfeleség ékszerei.
Ha csak egy cikket olvasol el a Pruck Pál-fotóról és Dózsa László állítólagos hőstetteiről, ez legyen az. De ha Schmidt Mária állításai közt akár csak egy konkrét bizonyítékot is keresel, ne ez legyen az. Végre kiderül az , ki akarja elvenni 1956 emlékét „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal”.
Kitart mellette, hogy Dózsa László szerepel a képen, de a Pruck-családnak nem vele van vitája, hanem azokkal, akik szándékosan mocskolják '56 emlékét.
Az 1956-os Emlékbizottság társelnöke, Schmidt Mária kormánybiztos megtörte a hallgatást, és egy csomó érvet felhozott a plakátbotrányban. Szerinte egy „szűk és jól behatárolható csoport” „az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal” akarja megfélemlíteni nemzetünk legnagyobbjait.
1986-ban maga Pruck Pál is azt mondta, hogy ő látható a Life híres fotóján. Eörsi László történész sem tudja megerősíteni Dózsa László verzióját. Az 1956-os Emlékbizottság mélyen hallgat.
Az ügy előzménye, hogy jelentkezett az azóta meghalt Pruck Pál unokatestvére, aki szerint nem Dózsa László van a fiatal 56-os hősről készült fotón. Dózsa szerint ő maga van a képen, de kegyeleti okból engedne.
Két kíméletlen könyv is megjelent idén arról, hogy miket csináltak a magyarok 1944-ben. Az egyik kínzással és szexuális erőszakkal, a másik önmarcangolással kíméletlen.
Budapestet teleplakátozták a LIFE-ban megjelent fotóval, de ezúttal egy név is került a képre.
A több tízezer zsidó életét megmentő svéd diplomata szovjet fogságba került, ám mostanáig eltűntként tartották nyilván.