Október 1. és november 8. között veszik fel az adatokat, az eredményeket 2017 májusában közlik.
Azt már korábban is tudtuk, hogy a szellemi egészségnek jót tesz a testmozgás. De most tán ennél is szorosabb összefüggést találtak.
Alma materem, az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszéke úttörő kezdeményezéssel próbálja közelebb vinni a tudományt a laikus nagyközönséghez.
Csak kattintani, és generálja a bullshit-ot.
Az UNESCO által felkért szakértők már a robotok jogait kutatják, egyben igyekeznek megalkotni a robotika etikai szabályrendszerét is. Most nyilvánosságra hozták jelentéstervezetüket is a témában.
A Földtől csillagászati értelemben vett hajszálnyira elzúgó, busznyi méretű 2016 RB1 aszteroida már nem ilyen, azt két nappal az érkezése előtt észrevették. De a cél, hogy 2020-ra legalább a futballstadionnyi aszteroidák 90 százalékáról tudhassunk, teljesen valószínűtlennek tűnik.
12! Majom! Véletlen?
A hatvanas évek közepén még volt rá remény, hogy a táplálkozástudományt ne ejtse túszul a zsírellenes lobbi. De a cukoripar még időben közbelépett, harvardi kutatók lefizetésével kinyírták azokat, akik helyesen felvetették, hogy talán a cukor is felelős a keringési betegségek járványszerű terjedéséért.
A brit királyi flotta történetének legnagyobb tudományos katasztrófája volt, amikor a Terror és az Erebus 1848-ban 129 emberrel együtt eltűntek az északnyugati átjáró keresése közben.
Kikészültek a netezők egy optikai illúziótól. Tönkrement a retinám? Mengyi Roland zsebre tette a látásom 90 százalékát? Szemrákom van? Vagy miért nem látom mind a 12 pöttyöt, pedig tényleg ott vannak? A válasz az emberi agyban rejlik persze.
Még az is lehet, hogy egy nap a takarító robotod végez majd ki.
A 6000 indulóból 44 győztest választott, de csak 1 sötét bőrű volt köztük.
A rangos Neuron című folyóiratban számoltak be felfedezésökről: annak az agyterületnek az azonosításáról, amely az emlékek hosszú távú memóriába való átírásáért felel.
Igen, ehető drón.
A tudósok tisztelgés gyanánt neveztek el egy laposférget az amerikai elnökről.