Erre jutott az első nagy hazai járványelemzés. Az 500 millió lépésben elvégzett genomikai vizsgálat részben arra is választ adott, miért úszhattuk meg ilyen jól: időben jöttek a korlátozó intézkedések.
A neves tudományos kiadványban, a HírTv-ben publikálta az eredményeket Fricz Tamás.
Felfedezésük egyelőre inkább csak érdekes adat, tanulmányuk "a kisszámú minta miatt korlátozott".
Még a legoptimistább forgatókönyv is azzal számol, hogy ha a jelenleginél jóval kisebb hullámokban is, de 2022-ig biztosan újra és újra végigsöpörhet a járvány a Földön. A legrosszabb forgatókönyv szerint pedig ősszel akkora járvány jön, hogy abba tényleg belerokkanunk.
A szerológiai tesztek lényege az volna, hogy megállapítsuk, mennyire elterjedt a járvány. Ehhez azonban nem elég vaktában tesztelni, mert jóslási képességüket nagyban befolyásolja, hogy a mintában hány fertőzött akad.
Online kutatás indult, hogy hogyan hat a viselkedéseinkre a járvány.
Kovács L. Gábor laboratóriumi szakorvos és Falus András immunológus azt is elmagyarázták, miért lehet pontatlan sok teszt.
A világ vezető vadvilágkutatói szerint ha nem hagyunk fel sürgősen a természetpusztítással, még súlyosabb járványokat szabadíthatunk magunkra.
Ajánlást írtak a kormánynak a járvány kezeléséről a Magyar Tudományos Akadémia immunológus, orvos és biológus kutatói.
Csütörtökön videokonferencián ismertették a magyarországi intézkedéseket megalapozó elemzéseket. Ezek szerint önmagában a távolságtartás fenntarthatatlan, a járvány kezeléséhez a fertőzöttek eredményes kiszűrése és kontaktjaik felkutatása is szükséges.
Három amerikai egyetem kutatói tekintették át a témában eddig született kutatásokat, és arra jutottak, hogy valójában nincs statisztikai bizonyíték a feltételezett összefüggésre.
Az Egészségügyi Világszervezet szerint egyelőre nincs bizonyíték rá, hogy a fertőzésen átesettek valóban immunisá válnak a betegségre.
Donald Trump felvetésére reagáltak, miután az elnök szerint meg kéne próbálni fertőtlenítővel beoltani a fertőzötteket.
Első körben több mint nyolcszáz egészséges emberen tesztelik, hogy egyáltalán hatásos-e.
Svédországban csak ajánlásokat fogalmaztak meg, és nem zárták karanténba az országot. A szomszédos országokhoz képest magasabb a halálozási arányuk, de a stratégia kidolgozója szerint a fő célt, az ellátórendszer terhelésének csökkentését így is elérték.