A 27 és 50 közötti nyolc férfi és hét nő szombaton hagyta el a barlangot, sötét szemüveget viselve, hogy védjék a szemüket a fénytől. Volt, aki még maradt volna.
Napközben dolgoztak, gumisátrakban aludtak. Időérzékük megromlott, és szédítően hatott rájuk a friss levegő, amikor egy hónap után szabadultak. Épp úgy, mint egy mostani, francia kísérlet alanyaira.
A franciaországi kísérletben azt vizsgálják, miként alkalmazkodik az ember az extrém körülményekhez.
Két amerikai, egy francia és egy japán utazik a Dragonnal a Nemzetközi Űrállomásra.
Nagy áttörést hozhat az egyik legpusztítóbb betegséggel szembeni küzdelemben.
Először sikerült kinyerni egy másik bolygó környezetéből olyan természeti erőforrást, amelyet az ember közvetlenül felhasználhat.
Egy 25 éves brit kutatás eredményei.
Egy helyen talált tirannoszaurusz-csontok vizsgálata után egyre valószínűbbnek tűnik az az elmélet, hogy az őshüllők nem magányosan mozogtak.
A napfény 98 százalékát veri vissza.
A kutatásban magyarok is részt vettek.
Székely Dóra, a Koppenhágai Egyetem cetkutatója a bálnákra leselkedő veszélyekről, az eDNS-kutatásban rejlő forradalmi lehetőségekről és a grönlandi bálnapopulációkról.
De szükségesnek tartják a környezeti rádiófrekvenciás sugárzás folyamatos monitorozását.
Nyilván keveset tudunk még erről, hiszen globálisan még nagyon alacsony az átoltottság, de már vannak biztató jelek, többen is arról számoltak be, hogy az oltás után egyik napról a másikra elmúltak a hónapok óta szenvedést okozó tüneteik.
Másfél évtizeden át ettől az aszteroidától féltette a Földet sok csillagász, de a Nasa mostanra arra jutott, hogy egyelőre biztos nem jelent veszélyt.
Német kutatók megtalálták, hogy mi lehet felelős a fájdalomért, így hatékonyabban lehet majd gyógymódokat is fejleszteni.