Június 7-21. között a Földről nézve a Mars a Nap mögött volt, korlátozva a kommunikációs lehetőségeket az űrszondákkal.
9 tudományos műszer utazik majd a 2020-as évek elején indítandó szondán, a Jupiter Europa holdjához.
Káprázatos képek a csillagunkról, ahogy az a marsi horizont felé közeledik.
Négy évig vizsgálta a Naphoz legközelebbi bolygót.
Kezdenek feltárulni a Plútó felszíni részletei, ahogy a NASA New Horizons szondája közeledik hozzá.
Legalábbis a NASA alacsony költségvetésű Discovery programjának a keretében. Jupiter/Szaturnusz holdak, Vénusz, Mars, kisbolygók a célpontok közt.
Ezeket a kőzetek repedéseiben folyó víz hagyta hátra. Vizsgálatukból az ősi környezet jellemzőire következtethetnek a kutatók.
A JPL mérnökei szerint ezek segíteni fognak abban, hogy a jövő Marsra szálló egységei precízebben és biztonságosabban landoljanak. Egy emberes küldetésnek ez kritikus fontosságú előfeltétele.
A Cassini szonda az első bizonyítékokat találta Földön kívüli hőforrásokra. Az ilyen környezet pedig nagyon ideális lehet mikrobák számára.
Ez az első szonda amely meglátogat egy törpebolygót. Lényegesen gazdagíthatja a Naprendszer korai állapotairól való ismereteinket.
Az ősi hőforrások nyomainál előforduló jarozit ásvány megzavarhatja a marsi mintaelemző műszereket.
A mozaikfelvétel a legnagyobb magasságból készült, amit a NASA marsjárója elért a 11 éves karrierje során.
A csillagászok 13 Neptunuszon túli égitest pályája alapján jutottak erre a következtetésre.
Több mint 11 év után sikerült azonosítani a felszínen. A leszállás sikeres volt, de nem nyílt ki teljesen. Emiatt veszett el a küldetés.
Ez az első törpebolygó, amit közelről vizsgál majd ember alkotta eszköz.