Orbán civilizációs árulást követ el: a Nyugat helyett Kínához húzó geopolitikai irányt jelölt ki a kizárólag Kína érdekét szolgáló Budapest–Belgrád vasútvonallal és a Budapestre tervezett Fudan Egyetemmel. Pedig ez nem a mi történetünk.

Félresiklott önpromó.

Érthetetlen, miért kockáztatja a KSH elnöke hivatalának hitelét olyan adatok önkéntes közzétételével, amelyekről könnyen kimutatható, hogy valótlanok. Nagyon káros lenne, ha a lakosság bizalma a számaink gondozásával megbízott hivatalnokokban is megrendülne.

Egy ideális munkahelyről nem lehet eltanácsolni valakit a véleményéért. Ideális munkahely azonban meglehetősen kevés van a világon, és egy futballklub biztosan nem az.

A járvány magyar áldozatainak nem lehet neve, nem lehet arca, a családok, barátok szenvedése nem jelenhet meg sehol. Bármilyen megemlékezés, empátia, emberi gesztus a hatalom részéről szigorúan tilos.

Magyar újságok közös nyílt levelet írtak azért, hogy a kormány tegye lehetővé az érdemi tájékoztatást a járványhelyzetről. A 444 is csatlakozott.

A Momentum vendégcikkben válaszol a 444 meglátásaira a „felcsúti perről”. Szerintük a kritikák egy része valós kihívásokra tapint rá, mégis úgy gondolják, megtisztítható a közélet.

Nem pedig a kormánypárti propagandát terjesztő, összevissza beszélő politikusokban bízunk.

Sosem haltak meg ennyien, óriási teher a kórházakon? Oké, de a kevés teszt miatt kevés az új fertőzött! Meg is van a cím.

A Deutsche Welle riportot készített a budai Várról, ebből közéleti botrány lett. Ungváry Krisztián történészt bocsánatkérésre szólította föl a közmédia. Ungváry viszont a közmédiát szólítja föl bocsánatkérésre.

A norvég sorosisták Nobelt adtak Lovasinak. Volna ezzel kapcsolatban néhány megjegyezendő.

A Momentum kormányváltás esetén a magyar történelem legnagyobb számonkérését ígéri. Közben viszont látjuk, hogy a fővárosi korrupciós bizottságuk már most hamvába holt.

Január óta tudni, hogy itt a brit vírusvariáns, a kormánytól azonban védekezés helyett csak sopánkodásra és halogatásra futotta. Ezt emberéletekben fogjuk mérni.

Csete Soma cikke a Tóth Krisztina-interjú körül kialakult botrányról, a középiskolai irodalomoktatás helyzetéről és a versenyszörnyülködésről.

Nagyon fontos lenne, hogy feltegyük végre ezeket az ijesztő kérdéseket, úgy mint: jó vers-e a Himnusz? Jó könyv-e az Egri csillagok? Kell-e nekünk Az arany ember? - írja vendégcikkében Szabó Borbála.