A meccs első jó híre nem is volt hír, hiszen régóta lehetett tudni, hogy így lesz: a dánoknál pályára léphetett Christian Eriksen, aki a tavalyi Európa-bajnokságon rosszul lett, és leginkább a jelen lévő orvosi-egészségügyi stáb profizmusának és kitartásának köszönhette, hogy életben maradt. A klasszis azóta meggyógyult, és mint korábban hosszú éveken át, most is a nemzeti együttes vezéralakja volt.
Az első félidőben egyenlő erők küzdelme zajlott, enyhe dán dominanciával, ezzel együtt az észak-afrikaiaknak voltak nagyobb helyzeteik, akik egyrészt lőttek egy lesgólt, másrészt Dzsebali kihagyta a torna legnagyobb kihagyott helyzetét, vagy másképpen fogalmazva: Kasper Schmeichel egészen elképesztően nagy védést produkált.
A második félidőben egyértelműen az európaiak uralták a pályát, kezdetben komolyabb lehetőségek nélkül, mígnem a játékrész közepén előbb egy óriási Eriksen-lövést kellett bravúrral védenie Damen kapusnak, majd az ezt követő szöglet után fél méterről fejelt kapufát Cornelius. Az utolsó perceket és a hosszabbítást pláne igen keményen megnyomták a dánok, hiába, maradt a 0-0.
Az argentinverő Szaúd-Arábia után egy másik arab csapat is pontot szerzett a katari foci-vb-n, apró részlet: a tunéziai együttes egyik legjobb embere a Ferencvárosban játszó Laidouni volt.
Aki szeretné hírlevélben megkapni foci-vb-s napi összefoglalóinkat reggelente – az első itt olvasható –, a vonatkozó listára itt tud feliratkozni.
Hosszú karja és hatalmas keze van a dán kapusnak.
Gigantikus meglepetés a katari foci-vb harmadik napján: hiába szerzett gólt Lionel Messi, és hiába vezetett Argentína, a közel-keleti válogatott fordított és 2-1-re nyert.
Eddig Európáé a világbajnokság, pedig ők profitálnak legkevésbé a 48 csapatosra tervezett vébéből. Az angolok túl korán lőtték el a puskaport? Miért hosszabbak 100 percnél is a meccsek? Mi ellen lehet még tiltakozni? Milyen csúcsok dőltek meg eddig? A vébé második napja.