A 20 éves Aboessa Damaszkuszból származik. Férjével és tíz hónapos gyermekükkel akkor hagyták el a fővárostól délre fekvő jarmúki palesztin menekülttábort, amikor idén áprilisban az Iszlám Állam elfoglalta a tábor egy jelentős részét. Sikerült átjutniuk Törökországba, ahol egy hetet töltöttek el táborban, majd egy motoros gumicsónak segítségével indultak el Európa partjai felé.
A török partiőrség lecsapott rájuk, és elkobozták a gumicsónak motorját, gondolván, hogy majd így biztos visszafordulnak. De a csónakban ülők ennek ellenére továbbmentek, az evezőlapátok segítségével jutottak át Görögországba.
"Minden azért van, hogy megvédjem a lányom a betegségektől. Amikor megérkeztünk Görögországba, egy kedves ember adott nekünk két bödönben ételt. Egy másik férfi pedig süteményt és vizet, amikor meglátta a kisbabám."
Omran hatéves, szintén Damaszkuszból származik. Úton van Németországba rokonaival. Mivel szülei tudták, hogy a gyerek útja erdőkön keresztül fog vezetni, csomagoltak sebtapaszt is neki.
Iqbal 17 éves, Afganisztánból érkezett, egyetlen hátizsákkal a hátán. Kunduz tartományból menekült el, előbb Iránba, majd onnan gyalog Törökországba. Innen érkezett meg Leszbosz szigetére, és amikor a fotósorozat készült, még nem tudta biztosan, merre folytatja útját. Van egy barátja, akivel tartja a kapcsolatot, ő már megérkezett Németországba. És van egy testvére is, aki Floridában tanul.
"Azt szeretném, ha fehér lenne a bőröm és hegyesen állna a hajam. Nem akarom hogy tudják, menekült vagyok. Azt gondolom, hogy ha valaki kiszúrna, értesíteni a rendőrséget, mert illegálisan vagyok itt."
A 34 éves szíriai férfi arc és név nélkül mesélt csak életéről és táskájáról. Amikor kitört a háború Szíriában, apja mesélt neki Németországról. A férfinak kedves emlékei voltak, nyolc éven át dolgozott ott orvosként. A fiatal gyógyszerész hasonlóan békés és reményteli életet kívánt. Családjával Törökországba ment, ahol egy csempész megszervezte az útjukat.
Táskáját a mellkasára ragasztva szállt be egy túlzsúfolt csónakba, amiben rajta kívül 53 ember utazott még, köztük sok gyerek. Csodaszámba megy, de a csónak átvészelte a tengeri utat, a görög partok közelében a parti őrség akadt rájuk.
Az őrség próbálta megállítani őket, de a csónak utasai nem értették a görög nyelvet. Viszont tudták, mindennél fontosabb, hogy elérjék a partot. A felnőttek magukhoz szorították a gyerekeket, és a csónak ment tovább, előre. Egészen addig, míg az üldözésben ki nem szakadt, és süllyedni nem kezdett. A gyógyszerész összesen 45 percet volt vízben, mielőtt kimentették.
"Ott kellett hagynom a szüleimet és testvéremet Törökországban. Azt gondoltam, ha ezen a csónakon halok meg, legalább a családom fényképe közel lesz hozzám."
A gyógyszerész útjának Szíriából Németországig az IRC egy külön oldalt is szentelt. Ebből kiderül, hogy a férfi Magyarországon is átment, itt a rendőrség fel is tartóztatta. Győrben rendőrségi incidens érte, súlyosan ki is volt száradva. Végül regisztrálták, majd egy taxi vitte tovább Ausztriába, négy másik menekülttel együtt, 450 euróért.
A húszéves Nour hét éves kora óta gitározik, később festeni is elkezdett. Amikor megindultak a bombázások, legkedvesebb tárgyait ragadta magához, és ezekkel menekült el Törökországba.
"Két táskával indultam el Szíriából, de a csempészek azt mondták, hogy csak egyet vihetek magammal. A másikban a ruháim voltak. Ez mindenem, amim maradt."
A család mindenét elveszítette. Aleppóból, Szíriából indultak el, minden családtagnál egy vagy két táska volt. Útjuk során viszont süllyedni kezdett a csónakjuk. Hét nő, négy férfi és 20 gyermek utazott együtt. Összesen egy táskát tudtak megmenteni.
"Remélem meghalunk. Ezt az életet nem éri meg élni többé. Mindenki az arcunkba vágta az ajtót, nincs jövőnk."
A riportban szereplők nevét az IRC biztonságuk érdekében megváltoztatta. Az International Rescue Committee 1933-ban alapult, Albert Einstein felhívására. A szervezet azóta kínál segítséget mindazoknak, akiknek el kellett menekülniük otthonukból. Jelenleg negyven országban vannak jelen. Honlapjuk mellett Facebookon és Twitteren is lehet őket követni. A képeket és a történeteket az IRC engedélyével közöltük, eredetileg a szervezet Medium-oldalán jelent meg.