Csoportosan megerőszakoltak, majd meztelenül végighurcoltak egy falun két nőt India Manipur államában, akik a helyi őslakos keresztény kisebbséghez tartoznak. A meghurcolásukról készült felvételek bejárták a közösségi oldalakat, ami tüntetések sorozatát indította el India-szerte. A napokban újra tömegek mentek utcára a nőkért és azért, hogy a manipuri vallási-etnikai háború véget érjen.
A nőket a többségi hindu közösséghez tartozó férfiak bántalmazták. Az északkeleti Manipurban május óta fegyveres etnikai összecsapások zajlanak, a keresztény őslakosok tiltakoznak az ellen, hogy a többségi hindu meitei népcsoport a kormánytól „védett törzs” státuszt kapjon.
A védett népcsoportoknak ugyanis kvótájuk van a kormányhivatalokban és a felsőoktatásban.
A konfliktusban eddig legalább 130 ember halt meg. Narendra Modi miniszterelnök és a szövetségi kormány eljárást indított, és felszólította az összes közösségimédia-vállalatot, hogy próbálják megállítani a videók terjedését.
A háborúkban, fegyveres konfliktusokban régóta bevett fegyver a nemi erőszak.
A háborús nemi erőszak a feminizmus második hulláma óta külön fogalom a történészek körében, Pető Andreával, a téma egyik hazai szakértőjével Kiss Imola tavaly interjút is készített a 444-re.
(via BBC, AFP)
A tüntetéseket a keresztény többségű naga és kuki törzs szervezi, tiltakozva a szerintük egyébként is tehetős, hindu meitei népcsoport további támogatása ellen.
Vízágyúk, a koronavírus és a Twitter-blokád sem tántorította el a Modi nagy reformja ellen tiltakozó több tízezer gazdát, akik szerint a miniszterelnök törvényei kiszolgáltatták volna őket az élelmiszeripari multiknak. Modinak végül fontosabb volt a politikai túlélés mint a reform.
A háború kitörése után még két hét sem telt el, amikor érkezni kezdtek a hírek arról, hogy az orosz katonák ukrán nőket erőszakolnak meg. Mitől válik hatékony háborús fegyverré a nemi erőszak? Mit jelképez a női nem mindebben? Miben más most ez a háború korábbiakhoz képest? Mindezekről Pető Andrea történészt kérdeztük.