Ferenc pápa és Magyarország

A reggel elhunyt Ferenc pápa életének több magyar vonatkozása is volt, ezekről ő maga is nyilatkozott. Ahogy azt nekrológunkban is írtuk, a kommunizmus elől menekülő Jálics Ferenc jezsuita atya a fiatal Jorge Mario Bergoglio lelkivezetője volt, de aztán a jobboldali rezsim megvádolta kommunista szervezkedéssel.

A magyar jezsuita 1974-ben Buenos Aires egyik nyomornegyedébe költözött, hogy a szegényekkel foglalkozhasson, de két év után a hatóságok őrizetbe vették, mert – talán budapesti születési helye miatt – orosz kémnek, baloldali gerillának tartották. Közel fél évig ágyúgolyóhoz láncolva, összekötözött végtagokkal, bekötött szemmel kellett élnie egy cellában.

Maga Jálics és a vele együtt megkínzott rendtársa úgy vélték, hogy a felettesüknek, Bergogliónak is szerepe lehetett a letartóztatásukban. Ez a gyanú utóbb bíróságig jutott, de Jálics belátta, hogy tévedtek. Valami titok vagy feszültség nyilván maradt köztük, annak ellenére, hogy végül Bergoglio hozta ki őt a börtönből. Az engesztelődés jele volt, amikor Jálics és Bergoglio együtt mutattak be misét – ez a jelenet szerepel A két pápa című filmben is.

Ferenc a pápává választása után először a romániai apostoli látogatása alkalmával találkozott a magyarsággal, a csíksomlyói nyeregben 2019-ben bemutatott szentmiséjét a Vatican News szerint ő maga évekkel később is „magyar miseként” emlegette. Ezzel ő lett az első pápa, aki ellátogatott a magyarság egyik legfontosabb nemzeti zarándokhelyére.

Ferenc pápa kétszer járt Magyarországon, először 2021. szeptember 12-én, akkor a Budapesten megrendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárónapján ő tartotta a zárómisét a Hősök terén, több tízezer ember előtt – videónk ide kattintva nézhető meg. Ferenc pápa a miséje előtt a Szépművészeti Múzeumban találkozott Orbán Viktorral és Áder János akkori köztársasági elnökkel.

Másfél évvel később, 2023. április 28. és 30. között pedig hivatalos apostoli látogatást tett a fővárosban. Ekkor a hivatalos találkozók után találkozott menekültekkel – köztük azzal az iráni férfival, aki 18 hónapot volt a röszkei tranzitzónában fogva tartva – és szegényekkel, valamit a Papp László Sportarénában fiatalokkal.

A pápa ekkor fogadta magyar jezsuita szerzetestestvéreit is, és beszélt Jálicsról. „Amikor Jálicsot elfogták, Argentínában zavaros volt a helyzet, nem lehetett világosan látni, mitévők legyünk. Azt tettem, amiről úgy éreztem, hogy meg kell tennem, hogy megvédjem őket. Nagyon fájdalmas ügy volt. Jálics jó ember volt, Isten embere, istenkereső ember, de egy olyan közeg áldozatává vált, amelyhez nem tartozott. Ezt ő maga is megértette. Ez a gerillák közege volt, akik azon a helyen tevékenykedtek, ahol ő lelkipásztori szolgálatot végzett” – mondta az MTI szerint.

A látogatást egy szentmisével zárta a Kossuth téren.

Akkor azt írtuk, az úttal a pápa megerősítette a kormányt és a magyar egyházat, de figyelmeztette is őket.

Ferenc pápa – akitől most a világ vezetői búcsúznak – utolsó húsvéti üzenetében kiállt a béke mellett, elítélte a családon belüli erőszakot és a migránsok iránti megvetést is.

A pápa halálával 9 napos gyász kezdődik, temetésének pontos időpontjáról a bíborosok döntenek majd. Ferenc pápa egyszerűbb szertartást kért, azt akarta, úgy temessék el, mint Krisztus egyik pásztorát és tanítványát, ne pedig úgy, mint ahogy a pápákat szokás. Az új pápát konklávén választják meg, ennek időpontját is a bíborosok határozzák meg, ami várhatóan a pápa halálának 15. és 20. napja közé esik majd. Hamarabb is elkezdődhet a folyamat, ha az összes bíboros megérkezik Rómába.