A biztonságpolitikai konferencián a legtöbb szó arról esett, hogy a narratíva megváltozott: Ukrajna már nem csupán segítségre szoruló ország, hanem a jövő európai biztonságának nélkülözhetetlen alakítója.
Helyszíni riport a föld alól, a harkivi front sérültjeit ellátó stabilizációs pontról, ahol az orvosok éjjel-nappal küzdenek a sebesültekért. Ukrajnában ugyanis az éjszaka nem csak a lakosságot terrorizáló légicsapások ideje, hanem a sérült katonák mentésének és gyógyításának is.
A Nyugat-Balkán országai egységesen úgy érzik, az EU elhanyagolta őket, a bővítés folyamata pedig nemcsak megtorpant, de Ukrajna és más egykori szovjet tagállamok ma fontosabbak az EU-nak. Az oroszok balkáni szerepét azonban eltérően ítélik meg, derült ki a GLOBSEC fórumon.
Orbán Balázs képviselte a magyar kormányt Prágában, ahol a transzatlanti kapcsolatokról vitázott a biztonságpolitikai konferencián, és arról beszélt, Brüsszel fordítva megy az autópályán. Ezzel azonban nem mindenki értett egyet a jelenlévők közül.
Az ukrán elnök a prágai biztonságpolitikai konferencián mondott beszédet, pont aznap, amikor az ukránok szerint az orosz veszteséglista elérte az egymilliót. Egyetértettek Petr Pavel cseh elnökkel abban, hogy a szankciókat szigorúbban kell alkalmazni.
Ukrajnának még mindig vannak ütőkártyái, ahogy azt a Pókháló hadművelet is megmutatta, de az oroszok továbbra sem vesznek vissza a céljaikból. Ez történt a fronton májusban.
Orbán balkáni szövetségese, Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elítélt elnöke a lítiumban találta meg azt a varázsszert, ami nagyobb szabadságot biztosíthat neki bel- és külpolitikailag egyaránt, ha jól keveri a kártyákat. Kínálgatja is bőszen a portékát, Orbán barátsága pedig akár a magyar cégek előtt is megnyithatja az ajtókat.
Miközben Milorad Dodik a Budai Várban járt, Németh Ferenc Balkán-szakértő arról tartott előadást, hogy éppen mennyire van jelen az orosz dezinformáció az EU déli szomszédaiban. Spoiler alert: sok helyen nem annyira, mint nálunk.
Az orosz elnök válaszcsapást ígér, Zelenszkij két fronton harcol, Trump telefonál, a béke messzebbre került, mint valaha.
Egyetlen modern iparág sem tud ritkaföldfémek nélkül működni, beleértve a katonai-védelmi ipart is. A világ termelésének több mint 90 százaléka Kína kezében van, de Trump vagdalkozása miatt április óta nem nagyon adnak belőle a világnak. Ma már diplomaták, ipari lobbik könyörögnek Pekingnek. Úgy tűnik, Kína akár még a EU-t is el tudja marni az USA-tól, amiben Magyarország is szerepet kaphat.
Kizárható, hogy akár egy menedzselt átmenetből, akár egy hatalmi válságból demokratikus erők emelkedjenek ki Moszkvában. Vendégszerzőnk orosz források alapján, az ország várható képességeit és szándékait alapul véve nézte meg, mit várhat Európa a jövő Oroszországától.
Élet-halál harc a lengyel elnökválasztáson, a tét a kormányozhatóság. Miközben az ország lassan atomhatalom lenne, a Fidesz már a szélsőjobbal barátkozik. Történelmi mélyponton a magyar–lengyel kapcsolatok. Interjú Mitrovis Miklós Lengyelország-szakértővel.
Az USA rakétavédelmére ráfér a modernizálás, de nem biztos, hogy az Aranykupola megvalósítható, ráadásul új fegyverkezési versenyhez vezethet. Nagy kérdés, hogy az ambiciózus projekt hasonló sorsra jut-e, mint Ronald Reagan csillagháborús terve.
Orville Schell amerikai Kína-szakértővel, a New York-i Asia Society Kína–USA Kapcsolatok Központjának vezetőjével interjúztunk többek közt arról, hogy miben hasonlít egymáshoz Mao Ce-tung és Donald Trump, mi a sikere az autoriter kormányoknak, vagy hogy miért egyensúlyozik Magyarország a tisztelhetőség határán.
Robert Palladino a Budapest Energy and Security Talkson arról is beszélt, nehéz lenne az Egyesült Államoknak elmélyíteni a kapcsolatokat olyan partnerekkel, akik közben ellenfeleikkel mélyítik azokat. A korábbi Ukrajna-megbízott szerint pedig a kínai és orosz kapcsolatok miatti feszültség felülírhatja Trump és Orbán brómenszét.