A választás óta először tart sajtótájékoztatót a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Szó volt a magyar euróról, az állítólagos Erste-zsarolásról, és arról is, milyen hatással lenne az inflációra az árrésstop kivezetésének.
Maradt a február óta érvényes 6,25 százalékos kamatszint.
Az ING Bank sötét képet festett a magyar gazdaságról, ha tartós lesz a háború a Közel-Keleten.
Csupán 376 forint az euró. Van, aki Varga Mihályt, van, aki Magyar Pétert sejti a háttérben.
Csaknem másfél év után nyúlt az alapkamathoz az MNB monetáris tanácsa, az új kamatszint 6,25 százalék.
Az elemzők szerint februárban vagy márciusban viszont jöhet a kamatcsökkentés.
A kormányzati 3,1 százalékkal szemben csak 2 százalékos GDP-bővülést, magasabb deficitet és stagnáló államadósságot várnak, és még jövőre is csak lassú javulás jöhet.
Tavaly szeptemberben volt utoljára ilyen erős a magyar valuta, az erősödést épp egy vártnál rosszabb adat váltotta ki.
A döntés nem meglepő, a forint árfolyama sem változott.
Az új elnök vezette MNB jócskán lefelé módosította a GDP-növekedéssel kapcsolatos, jócskán felfelé az inflációs előrejelzéseit.
Nem nyúlt az alapkamathoz az új jegybanki vezetés első kamatdöntő ülésén a monetáris tanács.
A papírforma szerint maradt a 6,5 százalékos alapkamat.
Az elemzők ezt várták.
Várhatóan 23 százalék lesz az új kamatszint. November végén már 120 rubel/eurós mélyponton volt a rubel.
Maradt a szeptember óta érvényes 6,5 százalékos kamatszint.