Szjarhej Cihanouszki és a másik tizenhárom politikai fogoly szabadon engedése mindenkit meglepett, de ez nem jelenti, hogy enyhülne az elnyomás Belaruszban.
Szjarhej Tyihanouszkijt 2020 óta tartották fogva politikai vádak alapján.
Lukasenka fel is oldotta a „barátságtalan” országokból származó krumpli importtilalmát, akkora a baj.
Odessza elfoglalása után.
Nyolc internetes komment volt a bűne.
Jogvédők most is kifogásolták, hogy az amnesztia nem terjed ki a politikai okokból fogva tartottakra.
Nem akarták elítélni a belarusz rezsimet. Nem egyedül: először Szlovákia sem írta alá.
Annyit mondunk, hogy az exit pollok szerint 87 százalék felett áll, és nem érdekli, ha a Nyugat nem fogadja el a választások eredményét.
Tavaly sem hagyta ki az eseményt.
Belarusz még a kilencvenes évek végén kötött uniót Oroszországgal, azóta többször is felmerült, hogy Moszkva bekebelezné Minszket.
Csakis az amerikaiak érdeke, hogy bántsák egymást a háborúzó felek.
De lehet, hogy csak az ukrán erőket akarják megosztani ezzel, miközben Kijev épp orosz területen folytat akciókat.
Andrej Gnjot szerint ez a döntés azt jelenti, hogy rá „fájdalmas halál” vár.
A belarusz diktátor szerint erre azért van szükség, mert országa komoly belső és külső fenyegetésekkel néz szembe, a Nyugat „bele akarja sodorni egy háborúba".
Lukasenko reméli, hogy Sulyok segítségével a fehérorosz-magyar együttműködés tovább fejlődhet.