Bő három évet kellett várni, hogy az AB kimondja: a kormánytöbbség mulasztásos alkotmánysértést követett el az akadémia vagyon elvételekor, de a kutatóhálózat működésén nem kell módosítani.
Az FBSZ számításai szerint az árstop bevezetése legalább százmilliárdos veszteséget okozott a kiskutasoknak.
Szerintük az új törvény - amelyet azért nyújtott be a kormány, hogy könnyebben menjen az egyezkedés az Unióval - biztosítja a közpénzek védelmét.
Az Ab szerint nem alapvető alkotmányossági kérdés, hogy a kerület akarata ellenére építik meg a házat.
Egy betéti társaság tagjai tételen felsorolják, hogy milyen alkotmányos jogok sérülnek a törvény miatt.
Szalay Péternek lejár a mandátuma a testületben. Patyi mehet a helyére, Szalay meg a Kúriára.
Szabó szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén.
A főpolgármester azt mondta, nem tartja kizártnak, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak az ügyben, már csak elvi szempontok miatt is.
A fő ellenzéki párt szerint ugyanis lejárt a nyolcéves hivatali ideje, mivel 2014-ben került a hatalomra, igaz puccsal.
Schmuck Erzsébet azt mondta, Orbánén kívül egy kormány sincs Európában, amelyik a klíma- és vízválság közepette erdőirtásba kezd, ráadásul ez nem is oldja meg az energiagondokat, hiszen például az ősszel kivágott fával alig lehet fűteni a magas víztartalma miatt.
Miután Novák Katalin aláírta a törvényt, a Párbeszéd annyit írt: „Szégyen!”
Korábban a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon támadta meg a bírák új etikai kódexét.
Eddig megfelelő papírral simán kijátszhatták a beépítési korlátozásokat.
Azt szeretnék, hogy az új törvényt előbb vizsgálja meg az Alkotmánybíróság is, hogy összhangban van-e az Alaptörvénnyel.
Szerinte a Fidesz elvárását teljesítették a népszavazások elkaszálásával. Most meg akarja találni a módját, hogy a budapestiek véleményt mondhassanak.