Ünnepelhetjük, hogy szeptemberben már csak 12,2 százalékkal nőttek az árak? Nyilván jó hír ez, de néhány grafikonon megmutatjuk, miért nem lehet felhőtlen az örömünk. Az infláció, ha lassul is, térdre nem rogyott, és nem is az a cél vele, amiről a kormány beszél.
A magyarok a legpesszimistábbak Európában az inflációval kapcsolatban
Lassan egy éve nem drágul úgy sehol az élet, mint nálunk. Az EU-ban rajtunk kívül már csak egy országban 10 százalék fölötti az infláció. Kedvezőtlen adat viszont, hogy tizenegy tagállamban gyorsult az árnövekedés üteme augusztusban.
Ha kis mértékben is, de mérséklődött az infláció az előző havi adathoz képest.
Egy szelet csoki negyedével lett rövidebb, egy mázsa brikett helyett 58 kilót, egy kiló krumpli helyett 68 dekát vehetnénk, ha annyi pénzből akarnánk vásárolni, mint tavaly. De hány lap maradna a miniszterelnök kedvenc újságjában?
Az energiaárak 35,7 százalékkal nőttek, az élelmiszerek 23,1 százalékkal kerülnek többe. Az üdülési költségek júliusban egyetlen hónap alatt 9,6 százalékkal nőttek.
Májusban már határozott esésben bízik.
Az élelmiszerek 38 százalékkal drágábbak, mint tavaly ilyenkor.
Az alacsony zsírtartalmú friss tej kedvelőinek is feltűnhetett valami.
Aggasztónak látják a 22 százalékos élelmiszer-inflációt. Magyarországon ez 47 százalék.
Januárban 25,7 százalék volt, februárban 25,4. Az élelmiszerek egy év alatt 43 százalékkal drágultak.
A szankció bosszúja: a szankciópárti országokban két és félszer volt alacsonyabb az infláció januárban, mint Magyarországon.
Itt követheti az Európa-verő magyar áremelkedést.
Bárcsak ez lenne a legnagyobb baj.
A magyar inflációt sehogy se érik utol.