Lejárt a szavatossága a vakcináknak, és már álhírek terjedtek arról az országban, hogy ennek ellenére felhasználják ezeket a dózisokat.
Voltak félelmek, hogy többedik oltás esetén a szervezet immunissá válik a vakcina hordózóanyagának használt adenovírusra. De az első adatok azt mutatják, hogy nem.
Grúzia 15 ezer, Moldova 11 ezer vakcinadózist kap, a fennmaradó 74 ezer dózisról később döntenek.
Az Oxfordi Egyetem kutatói más biztonsági kockázatot nem észleltek.
Az egészségügyi miniszter szerint a vérrögképződésben meghalt 47 éves nő kisebb szerepet játszott a döntésben.
Ezzel oltják majd az ottani határőröket, hogy megállítsák, amit meg kell állítani.
Legalábbis azok között, akik még csak az első dózist kapták volna meg belőle. A továbbiakról a héten dönt a szaktárca.
Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy az mRNS-alapú vakcinákat, a Pfizert és az amerikai Modernát részesíti előnyben.
Mivel náluk kicsit nagyobb a vérrögképződés esélye, és már van elég másmilyen vakcina.
Legfeljebb orvosi jóváhagyással.
A szabadalmak feloldása önmagában amúgy nem is oldaná meg a vakcinaszűkét. Az EU ezért inkább azt javasolja, hogy adományozzanak készleteket a szegényebb országoknak.
Bár ez furán hangozhat, de a Seychelle-szigeteken történtek erős bizonyítékát adják a vakcinák hatásosságának.
Nincs világos tájékoztatás, hogy mit csináljon, aki 12 hétnél előbb oltatná magát. Közben vannak, akiket kérés nélkül korábban hívnak. A hivatalok semmilyen kérdésre nem válaszolnak.
Két középkorú nő is április 6-án kapott AstraZeneca-oltást, ami után pár nappal vérrög alakult ki náluk, pedig a hivatalos tájékoztatás szerint nem volt trombózisos eset Magyarországon. A két nő nem oltásellenes, csupán azt szeretnék, ha lenne normális tájékoztatás, és nem válogatás nélkül oltanák be az embereket.
A múlt heti bejelentésből úgy tűnt, egyénileg lehet kérni korábban, de alapesetben marad a 12 hetes rendszer. Van, aki viszont hiába kérte az oltóponton, 12 hétre kapott időpontot.