Robbanékonnyá vált a hangulat a Perzsa-öbölben. A tankerhajók elleni múlt heti támadások után Irán bejelentette uránkészletei feltöltését, az USA pedig ezek katonát vezényelt a térségbe.
Hol dühödten fenyegetőzik, hol arról beszél, hogy nem akar háborút. Vannak, akik szerint ezzel teljesen összezavarta Iránt, és kizökkentette a teheráni vezetést a szokásos stratégiájából. Mások szerint viszont önmagát sikerült sarokba szorítania, így vagy kénytelen lesz háborúzni, vagy megszégyenül.
A Fehér Ház műveleti szobájában közölte ezt Iránt fenyegető tanácsadói és külügyminisztere füle hallatára a védelmi miniszterével.
A legvadabb tervek szerint 120 ezer katonát vezényelhetnek a térségbe - kb. annyit, amennyivel 2003-ban lerohanták Irakot.
Nem ígér sok jót, hogy mindkét országban a keményvonalasok kezdik meghatározni, mi legyen a következő lépés. Az amerikai csapatmozgásokra Irán urándúsítással felel.
Miután Donald Trump felmondta az amerikaiak részéről tavaly az alkut, Irán sem fog mindent betartani.
Barterezni fognak áruért olajat, mint egykor a Szovjetunióval.
Első körben a fémkereskedelmet és az autóipart sújtó szankciókat vezették be újra, az olajipari szankciókat 90 nap múlva léptethetik életbe. Az eredmény vitatható: Iránban hirtelen egymásra találtak a reformisták és a keményvonalasok, a világban újabb front nyílhat az USA és Kína, illetve az EU kereskedelmi háborújában.
A csapat portugál szövetségi kapitánya, Carlos Queiroz a FIFA segítségét kéri.
A Közel-Keletnél nincs elátkozottabb pontja a világnak. Az emberi civilizáció bölcsője a sírja is lehet, itt néha már az se elég a figyelem felkeltésére, ha éppen százezreket fenyeget az éhhalál. Rendet tenni a káoszban lehetetlen, de a krónikáját azért megírtuk.
Pénteken Bécsben fog találkozni a francia, a brit, a német, a kínai és az orosz delegáció, hogy az irániakkal tárgyaljon.
Az atomalku felmondása ellen hiába érvelt Merkel és Macron is személyesen Washingtonban. Mélyponton az európai-amerikai viszony, és ennek Moszkvában örülnek a legjobban.
De Trump döntése az atomalku felrúgásáról egyből felszínre hozta az eddig rejtett konfliktusokat, így még az érintettek látható igyekezete ellenére is nagyon gyorsan fordulhat sokkal rosszabbra a helyzet. A vége akár nagy háború is lehet.
Bruno Le Maire-nek az iráni atomalku felmondása után lett elege.