Mit kell tenni a demokráciákban, hogy az itt élők optimistábbak legyenek, jobban bízzanak a rendszerükben, mint az autokráciák lakói? Ezekre a kérdésekre ad praktikus válaszokat egy új könyv, amelynek szerzője, Charles Dunst arról is beszélt a 444-nek, hogy mit tanulhat belőle a pechére autokráciában élő olvasó.

Orbán itt nem pont arra gondol, mint sokan ezt a kijelentést olvasva, de így is érdekes a miniszterelnök eszmefuttatása Azerbajdzsán autoriter vezetőjéről.

Egész Európa felelőssége, hogy Orbán Viktor leválthatatlan hatalmi rendszert építhetett. Az okok persze régóta halmozódtak a magyar társadalomban, és a stabilitást túlértékelő választási rendszer is szörnyű csapdává vált. Nagyon nagy ára lesz ennek – mondja az olasz–magyar történész.

Teljesen szét akarják verni a bebörtönzött ellenzéki hálózatát és mozgalmát.

Biden elnök szerint a demokrácia ma nyugtalanító kihívásokkal néz szembe. A magyar ellenzéki pártok szerint Orbán szégyene, hogy hazánk nem lehet ott a csúcson.

A kétharmados eljárási szabály megszegése nem a káosz kezdete, hanem a kaotikus válságból való kilábalás meghatározó pillanata lehet. Tóth Gábor Attila alkotmányjogász írása.

Magyarország ma modern autokrácia, ahol a demokrácia csak díszlet, melynek eljárásai és intézményei csak azt szolgálják, hogy a vezér akaratából törvény legyen. Aki azt mondja, hogy az autokratikus jogrendet csak a szabályokat betartva szabad érvényteleníteni, az nem mond semmit arról, hogy ez a jogrend etikus, vagy sem.

Nem lehet úgy szavaznunk, mintha demokráciában élnénk. A demokrácia látszata csapda, amit a rendszer állít. Aki egyszerűen a politikai és személyes rokonszenvét követi az előválasztáson, könnyen belesétál.

Ivan Zsdanov egy ideje Litvániában él, Oroszországban élő apját viszont már letartóztatták.

A török elnök szerint a tüntetők – akik LMBT-posztert tettek ki az egyetemen – terrorszervezetek tagjai, akiket nem fogad el az ország „nemzeti és lelki értékekkel rendelkező fiataljaiként”, és „nincs olyan, hogy LMBT, ez az ország nemzeti és lelki értékekkel tart a jövőbe”.

Meghallgattuk az egyik legnépszerűbb európai politológus, Ivan Krasztev előadását a járvány hatásairól. A Capitolium elleni támadást a KGB 1991-es moszkvai puccsához hasonlította, és elmagyarázta, hogy az izraeli tömeges oltás miért nem működhetett Európában, és miért ütött ennyivel nagyobbat Közép-Európán a második hullám, mint az első.

A tüntetés hivatalos elnevezése „Fasizmus elleni menet” volt, a szervezők így reagáltak arra, hogy Lukasenka fasisztáknak nevezte a tüntetőket.

Aljakszandr Lukasenka azt mondta, foglalkozzanak inkább mással, „menjenek ki a termőföldekre, ahol az igazi küzdelem zajlik a termésért”.

Az új nemzeti konzultációban a kormány a független igazságszolgáltatás ellen hergel, és sztorit épít a bíróságok elleni támadások köré. A populista logikából közvetlenül következik, hogy nem lehet fék „az emberek akarata” előtt. A magyar kormány a lengyel példát követi, akik már jóval előrébb járnak ezen az úton.

A Fidesz EP-képviselője a Magyar Nemzetben osztotta meg ünnepi gondolatait.