Két hónap után újra bejuthatnak a segélyszállítmányok a humanitárius katasztrófával fenyegetett Hegyi-Karabahba, a katonai feszültség viszont nő a régióban, melynek helyzetét 35 éve nem sikerül rendezni.
Szijjártó bejelentette, hogy a legnagyobb hazai építőipari vállalatokból álló konzorcium is részt vehet Hegyi-Karabah újjáépítésében.
Továbbra is sokan tartanak a konfliktus kiújulásától.
Azért hívott annyi keleti vezetőt augusztus 20-án a teraszára, mert új útvonalakról kell beszerezni a gázt.
Az Örmény Vöröskereszttel szemben felhozott csempészési vádakra hivatkozva. Ez Hegyi-Karabah, az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt örmény többségű enklávé egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetése Örményországgal.
211 millió dolláros beruházással épül gyár 2025-re.
Az örmény miniszterelnök azt a feltételt szabja, hogy Baku szavatolja az ottani örmény lakosság biztonságát.
De folytatják az orosz kőolaj beszerzését is.
A CEU Demokrácia Intézetének kutatói tanulmányban elemezték az Orbán-rezsim orosz és uniós politikáját a háború kitörése előtt és után.
Kevés dologban ért egyet Orbán Viktor és Ursula von der Leyen, de abban igen, hogy mindkettőjük szerint fantasztikus ötlet a Fekete-tenger alatti vezetéken „zöld” áramot hozni az Európai Unióba. Csakhogy a projekt ezer sebből vérzik.
Orbán itt nem pont arra gondol, mint sokan ezt a kijelentést olvasva, de így is érdekes a miniszterelnök eszmefuttatása Azerbajdzsán autoriter vezetőjéről.
Noha ragaszkodik a Zangezur-folyosó létrehozásához.
Bakut zavarja a 2020-as háború utáni béke, Hegyi-Karabah egészét akarja, de az örmény lakosságra semmi szüksége. A Lacin-folyosó lezárása és a feszültség fokozása fontos lépés lehet a nagy cél felé vezető úton, ha tetszik ez a gyengülő oroszoknak, ha nem.
Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik.
Bukarestben megállapodást írnak alá Azerbajdzsán, Georgia, Románia és Magyarország vezetői egy több mint 1000 kilométeres víz alatti vezetékről.