António Costa szerint „minden vezetőnek tartania kell a szavát, és senki sem zsarolhatja az Európai Tanácsot, senki sem zsarolhatja az Európai Unió intézményeit”.
„Ha lesz tengerünk és hajónk, majd megfontoljuk” – mondta a miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcs után.
Az Európai Bizottság kedden ajánlott technikai támogatást és finanszírozást a munkához.
Az EU-csúcs előtti sajtótájékoztatón Orbán arról is beszélt: nem foglalkozik azzal, hogy minden jel szerint Fidesz-közeli akció volt az ukrán zászló kifeszítése a Tisza március 15-i menetén.
Az Európai Bizottság „az elfogulatlanság garantálása érdekében” direkt „független szakértőket” vont be a munkába, ezért nem lesznek ott a magyar és szlovák mérnökök.
Az ukránok örömmel elfogadták.
Néhány nappal azután, hogy a magyar kormány tényfeltáró delegációt küldött Ukrajnába a Barátság kőolajvezeték ügyében, a küldöttség már haza is tért. Nem jutott el a vezetékhez, nem végzett vizsgálatot, és hivatalos tárgyalásokat sem folytatott az ukrán kormánnyal, de így is megállapították, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindítható.
A magyar nagykövet is részt vett a diplomáciai tájékoztatón, de Orbán addigra már hazarendelte az „ellenőrző” delegációját.
Bár a küldöttséget nem fogadták és a sérült, háborús területen fekvő olajszivattyúhoz se engedték oda, a delegáció vezetője szerint tényekkel térnek haza.
Ezzel is próbálnák rendezni a Kijev és Budapest között kialakult vitát.
Lesz-e közös Orbán-Magyar látogatás Kijevbe? Mekkora jelentősége lesz a Békemenetnek? Visz-e kompromisszumos javaslatot a magyar miniszterelnök Brüsszelbe? Megannyi kínzó kérdés, amikre Gulyás Gergely válaszolt is.
Fogalmatlan Trump-kormány, hektikus nemzetközi pánikhangulat, szélsőjobbos AI-profilok és egy egri meglepetésjelölt a 444 napindító hírlevelében.
Az ukrán elnök azt mondta, hogy az olajszállítás helyreállítása másfél-két hónapot vehet igénybe, de ha az oroszok által szétlőtt tartályokat is ki akarják javítani, hat hónapig is eltarthat a dolog.
Mert „biztosítani kell az olcsó keleti erőforrást”.
Szibiha szerint a magyarok „nyíltan beismerik, hogy túszokat ejtenek és pénzt lopnak azzal a céllal, hogy váltságdíjat követeljenek”.