De kizárja, hogy jelentős területi engedményeket tegyen, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev mondjon le a NATO-tagságról. Több Kreml-közeli forrás is erről számolt be a brit hírügynökségnek.
Mindkét fél kivonulna az ENSZ által felügyelt pufferzónából Dél-Libanonban.
Hogy felszólítsa az orosz elnököt az „igazságos és tartós béke” kezdetét jelentő ukrajnai béketárgyalások elkezdésére.
„Oroszország a béke mellett van, de azzal a feltétellel, hogy annak stabilitása biztosított, és a különleges katonai művelet céljai teljesülnek” – mondta Dmitrij Peszkov.
Mert az csak „az angolszászok és ukrán bábfiguráik újabb átverése”. A Kreml csak olyan béketervről tárgyalna, ami figyelembe veszi, mi a helyzet a fronton.
Erről szóló tervét hamarosan bemutatja a jelenlegi és mindkét lehetséges jövőbeli amerikai elnöknek.
„Vége az illetéktelen közvetítők üres fecsegésének a békéről.”
Csakis az amerikaiak érdeke, hogy bántsák egymást a háborúzó felek.
Mihajlo Podoljak szerint Ukrajna nyugati szövetségesei tudtak a kurszki támadás tervéről. Az ukrán hadsereg eddig ezer négyzetkilométernyi orosz területet vonhatott ellenőrzése alá, összesen hetvennégy településsel.
Az ukrán elnök azt mondta, „ha az orosz küldöttek nem vesznek részt a második békecsúcson, akkor nem lesz jelentős előrelépés”.
A parlament külügyi bizottságának elnöke szerint a kormány nem a kapitulációra akarja rávenni Ukrajnát. Az egykori MSZP-elnök Mesterházy Attila a Tusványoson azt mondta, egyik fél béketervét sem tartja reálisnak.
Kijev főpolgármestere szerint Volodimir Zelenszkij olyan nehéz helyzetben van, hogy egységkormányt kellene alakítania.
A miniszterelnök egy svájci konzervatív lapnak adott interjúban kommentálta az ukrán elnökkel való találkozóját: szerinte Zelenszkij „nem örült túlságosan” a tűzszüneti felvetésnek.
Ukrajnán kívül kevesen hisznek a győzelemben.
Nem tetszik nekik Biden béketerve, amelyet rajtuk kívül mintha most mindenki el tudna fogadni.