A levélből ugyanúgy kiolvasható Magyarország megdorgálása, mint az a lehetőség, hogy Orbán megmenthesse Putyint. Trump Kínára vetetne ki óriási vámokat a NATO országaival.
Az egyik követelésük, hogy ha Ukrajnának ki kell vonulnia egy régióból, az oroszoknak is ki kell egy másikból.
A washingtoni béketerv elutasítása után lemondta a részvételét az amerikai és a brit külügyminiszter is, így értelmetlenné vált a csúcs. Több kisebb tárgyalást azért tartanak. A Krím sorsa kulcskérdés lesz a háború lezárásában.
Egy apa, aki válaszokat vár. Egy lejárató kampány, ami sehogy sem akar összejönni. Egy temetés, amin mindenki ott akar lenni. Egy hírlevél, benne a legfontosabb keddi hírekkel.
Ugyanígy szerinte „készen kell állni arra is, ha az Egyesült Államok nincs többé a mi oldalunkon”.
Két béketervet terveznek benyújtani az ENSZ Közgyűlése elé. Az egyik az orosz haderő kivonulását követeli Ukrajna határain túlra, a másik nem. Vajon melyik támogatja a magyar kormány?
Az Oroszország-szakértő a müncheni konferencia apropóján arra is kitért, hogy miközben Orbán az EU széteséséről „delirált”, az EU egyre inkább próbálja kihagyni a döntésekből az olyan „kerékkötő országokat”, mint hazánk vagy Szlovákia.
Előbb még az európai NATO-szövetségeseikkel egyeztetnek róla, így azt a februári müncheni konferencián még nem is mutatják be.
Kijevbe azért nem menne el a randevú érdekében.
A legújabb béketervet az EU és Zelenszkij is elutasítja, Orbán azonban arról beszél, hogy a háttérben ő az egyik fő kezdeményező.
Zelenszkij a csoport béketervét rombolónak nevezte.
Az olasz lap szerint Olaf Scholz a „béke kancellárjaként” vonulna be a történelembe, és az ukrajnai háborút arra használja fel, hogy visszaszerezze az elvesztett támogatását belföldön.
Az orosz csapatok kivonása a cél, de ez nem lehet kiindulópont.
A KDNP-s miniszterelnök-helyettes megmagyarázta, miért lépett ki a KDNP az Európai Néppártból, majd kérdések merültek fel Ukrajnával kapcsolatban is.
A háború kitörése óta most utazott először Kínába.