Tavaly ennyi volt a havi átlagos fizetés Magyarországon. Ez egyébként 17,5 százalékos emelés, amit az államtitkárai is megkaptak.
A szakszervezet a heti kötelező munkaórák harmincnyolcról harmincötre csökkentését követeli, változatlan bérek mellett.
Az igazgatóknak állítólag csak annyi lesz a feladatuk, hogy a tankerületi központban átvegyék a kész dokumentumokat és továbbítsák azokat a pedagógusoknak.
A nagyjából kétszáz milliárd forintnyi uniós béremelési támogatáson kívül az Orbán-kormány egy olyan garanciát is kizsarolt az Európai Bizottságtól, aminek a tartalma nem nyilvános.
A kormányzati kommunikáció átlagosan 32,2 százalékos emelésről beszél. Közben a tanárok körében bizonytalanság és bizalmatlanság lengi körül a nagy elánnal bejelentett béremelést.
Még 2023-ban döntött úgy az alkotmánybíróság, hogy kevés a bírák illetménye.
Rendőrök, tekesek, idegenrendészeti dolgozók, börtönőrök, katasztrófavédelmi dolgozók és tűzoltók örülhetnek.
Az érdekképviseletek nem értik, miről beszélt Gulyás Gergely, amikor azt mondta, a szakképzésben dolgozók is kapnak emelést. A megjelent kormányrendeletben erről szó sincs – mondják.
Két év alatt ez már a negyedik béremelés.
Még jó, hogy van róla társadalmi vita is!
A Belügyminisztérium nyilvánosságra hozta a béremelés részleteit.
Hogy mennyivel emelnék a béreket, az még mindig nem derült ki.
Gulyás Gergely reggel még bruttó 700 ezer forintos átlagbérről beszélt.
Mekkora valószínűsége volt éppen ennek?
A szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkáltató szándékosan nem kezdte meg a jövő évi bértárgyalásokat.