Boris Johnson harmadszor kezdeményezett előrehozott választásokat, mióta a parlament a kormány ellenkezésével dacolva szeptemberben elfogadott egy ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatot, ami október 19-ig adott határidőt a brexit-megállapodás parlamenti jóváhagyására.
Így már biztos, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki az EU-ból csütörtökön, a brexit eddigi határnapján.
Rugalmasak a feltételek, ki lehet lépni elvben idén is, és jövőre is. Csak a francia kormány akart szigorúbb feltételeket, de a német álláspont győzött Brüsszelben.
A britek többsége - akár maradna, akár menne - nem hisz a békés Brexitben.
Ha az EU január végére adna haladékot Brexit-ügyben, Johnson azt egy új Parlamenttel szavaztatná meg.
Hogy elkerüljék a rendezetlen, megállapodás nélküli brit kilépést.
A képviselők elfogadták az alkut, ami nagy eredmény. De azt már nem, hogy gyorsított eljárásban rohanjanak végig rajta. Így viszont nem valószínű, hogy végeznek jövő csütörtökig.
A határidő-hosszabbítási kérvényt, amit el sem akart küldeni, viszont elfogadta az Európai Tanács.
Előbb kérvényezte azt, majd megírta, hogy milyen káros lenne eleget tenni a kérésének.
Az egymillótól a több százezresig többféle becslést adtak a tömeg méretére, ami a témához képest derűsen és kifejezetten békésen gyalogolt végig a főváráson.
A miniszterelnök viszont úgy véli, hogy a jövő héten még megszavaztathatja az alkuját, és lesz Brexit október 31-én.
A második Brexit-népszavazás pártolói szervezték az óriástüntetést, ami talán az utolsó lesz a témában.
A német kancellár üzenete akár sorsdöntő lehet a szombati szavazáskor. Külön figyelmeztette Johnsont, hogy ne terjessze a határidő meghosszabbíthatatlanságát.
A nyilatkozatban nincs szó az október 31-re tervezett kilépési határidő meghosszabbításáról.
Ha szombaton a brit parlament áldását adja rá, akkor lesz Brexit. A fő kérdés, hogy mit üzennek ma éjjel a brüsszeli csúcsról a Westminsternek. A Munkáspártnak nem tetszik az alku.