Tagadhatatlan, hogy a Premier League csapatai jelenleg nemzetközi színtéren válságos helyzetben vannak, ugyanakkor a liga talán még soha nem volt ennyire kompetitív és kiélezett, mint ebben a szezonban. Ezt egyrészt felírhatjuk annak a számlájára, hogy az olyan hagyományosan sikercsapatok, mint a Manchester United vagy a Chelsea különböző okok miatt alul teljesítenek, valamint, hogy irdatlan mennyiségben áramlanak a tévés pénzek a csapatok zsebeibe. Viszont ne feledkezzünk meg róla, hogy az elmúlt években olyan edzők tették le a névjegyüket és értek el komoly eredményeket brit földön, mint Roberto Martinez, Ronald Koeman, vagy épp jelen posztunk főhőse, Mauricio Pochettino.

Véget ért a csoportkör blogunk nagy kommentátor-versenyén, azaz innentől minden szavazat kettőt ér. A negyeddöntőkkel indul az egyenes kieséses szakasz, vagyis el lehet felejteni az 58%-os küszöböt: mostantól mindig, minden párharcból az jut tovább, akinek a neve mellé több szavazat kerül. Javítási lehetőség nincs, izzítsa mindenki a családot, rokonokat, Facebookot, mert a tét nem kicsi: a győztes versenyzőé lesz a Britannia vándorserlege. Hajtás után összegezzük a csoportkört, és ismertetjük a döntőig vezető út párosításait is.

A szezon mintha csak tegnap kezdődött volna, mégis a fél világ azt próbálja megtippelni, hogy ki lesz a bajnok. Persze, ilyenkor már nem csak papíron a keretek erősségéből tudunk következtetéseket levonni, mint ahogy azt szeptemberben tettük. Mert ugye ki mondta volna, hogy a Chelsea ott lesz, ahol van és, hogy a United sem bír majd elrugaszkodni? Ha valaki mégis, akkor gondolta-e, hogy a City nem fog utcahosszal vezetni a másik két pénzeszsák gyengélkedését kihasználva? Oké, naná, hogy az Arsenal drukkerek, mi ezt mindig így gondoljuk. De akkor pont mi,  Ágyúsok gondoltuk volna-e, hogy ha már csak a City marad az úgymond nagyok közül, még akkor is bezavarhat egy harmadik?

A téli átigazolási időszak nem olyan, mint a nyári. Sokkal inkább olyan, mint a nyárinak a rövidített, pszichopata kiadása. Eleve pontosan fele annyi idő van télen igazolni, ezért nem lehet sokat molyolni a tárgyalóasztalnál. Ráadásul amíg nyáron "tiszta lappal" lehet építkezni, tervezgetni, addig télen sok esetben a sérülések, vagy az eredménytelenség miatti pánik vezéreli a transzfereket.

Őszintén szólva, már korábban is megötlött fejemben a csodás visszajövetelek történetének elregélése számotokra, a Liverpool elképesztő mérkőzése azonban csak megerősítette ennek aktualitását. Így a következő sorokon az 1992-93 óta tartó Premier League tíz legbrutálisabb feltámadásáról olvashattok és nézhettek videókat.

Tizenöt forduló van még hátra a roncsderbiből, amit újra a Leicester vezet, hála annak, hogy a mögöttünk hagyott körben az Arsenal és a Manchester City is megbotlott az elé helyezett akadályban. A United veresége csak hardcore hívőknek volt meglepő, ellenben a Spurs egyre acélosabb, és selhursti győzelmével tovább lohol az éllovasok mögött. Hátul szintén egyre tisztább a kép, a Newcastle, a Sunderland és a Norwich is nyakig ül a fekáliában, az Aston Villa pedig egyenesen menthetetlen. Hajtás után érkezik szokásos retinaterhelő összefoglalónk, sok szeretettel.

Némileg kevesebb szavazattal (ez van, ha elmarad az Origo-címlap), és kisebb meglepetésekkel folytatódott egy hete a Motson-kupa, ahol ezúttal már a csoportkörből való továbbjutás a tét. Faragó Ricsi és Monoki Lehel egyaránt ki-ki meccset játszik, de bajba kerülhet Gundi is, aki Egri Viktor ellenében vívja a játéknap slágermeccsét. Hajtás után kis felvezető, és persze a lényeg maga, a szavazás. Hajrá!

A szerkesztőségből  - mint azt biztosan sokan tudjátok - többen is az NST-n nőttünk fel szocializálódtunk. Legalább ugyanennyien azt is tudjátok, hogy e blog megalakulása is a mára kicsit leamortizált, jobbára fórumként működő, fent megnevezett platformhoz kötődik. Ezért is szeretnénk továbbvinni egy pár dolgot, ami igazán faszipántos volt a világ legjobb focijával foglalkozó oldalon. Ilyen a nemrég, hosszú évek után, új néven újra életre hívott Motson-kupa és ilyen a - nálunk a tovább után az Arsenal-Chelsea kapcsán bemutatkozó - mocskos-poszt.

Így január végére lassan körvonalazódni látszik néhány dolog Angliában, például az is, hogy a Leicester City bármekkora fél szezont is ment, azért talán a bajnoki cím nem biztos, hogy összejön idén a rókáknak. Azonban ez még közel sem jelent semmit, hiszen a Bajnokok Ligáját vagy akár Európa Ligát érő pozíciókért még harcolhat a gárda és ez önmagában vaskos csoda a tavalyi 14. hely után. Az alábbiakban hasonló kisebb vagy éppen nagyobb fajta előre ugrásokat mutatunk majd a varázslatos angol bajnokság elmúlt közel 25 évből. Biztosan mondhatjuk, hogy egy 5.-6. hely is olyan mértékű meglepetésekkel ér fel néhány esetben, amelyet egy laikus egészen biztosan nem fog még fel sem. 

Így 2 hónappal a bajnokság kezdetét követően természetesen néhány csapat számára nem sikerült úgy rajtolni, ahogy eredetileg megálmodták a klubszékházakban, ennek hála bejátszott néhány igen korai menedzser csere is. Ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lehetne klasszikus keringőzőkről, visszatérőkről írni a Premier League elmúlt, közel 25 évéből, illetve ennek tapasztalatairól és jelenségéről. Különös tekintettel a legnagyobb forgókra, akiket azért valamilyen okból mindannyian jól ismerünk, de nem biztos, hogy mélyebben tanulmányoztuk már munkásságukat.

Lezárultak a hétközi Bajnokok Ligája mérkőzések, így visszatérhetünk kedvenc bajnokságunkhoz a Premier League-hez.  Így első ránézésre, kifejezetten izgalmas mérkőzésre egyik csapattól sem számítok, de a múlt heti eredményeket elnézve, bármi megtörténhet. Úgy alapvetően a PL-ben, bármikor bármi megtörténhet, elég csak Campbell hétvégi cumis gólörömére gondolni. Hogy a 16. forduló tartogat-e hasonló meglepetéseket azt nem tudom, mindenesetre kíváncsian várom.

A kisebb csapatok meccsei olyanok, mint a magyar baloldali szavazók. Mindenki tudja, hogy léteznek, de csak kevesen láttak akár egyet is. Mivel majdnem több szerzőnk van, mint Chelsea gól a szezonban, mostantól gyakrabban számíthattok tőlünk a maihoz hasonló össszefoglalókra, ahol minden meccset igyekszünk kicsit részletesebben átnyálazni. Tovább után a 15. játéknap, avagy a nagynak mondott csapatok világégései.

A Premier League 22. fordulójában az Arsenal a Britanniából csent értékes pontot, a City otthon oktatta Pardew-ékat, Fat Sam a White Hart Lane-en próbált meglepőt húzni, a Chelsea pedig egy héten belül másodszor szúrta magát tökön. Katt után részletes beszámoló mindegyik eddig befejeződött mérkőzésről, és visszatér a hét kérdése rovat is!

Remek fordulót zártunk: lejátszották a szezon eddigi legjobb meccsét, a Leicester visszatért, Big Sam és Pulis pedig ismét varázsolt. Hajtás után rendesen átnyálazzuk a hét meccsét és ránézünk az alsóbb régiókra is. A szemfülesek még egy kind of új szerzőt is felfedezhetnek a sorok között!

Ünnepi meccscunami után elrettentő hosszúságú monstre poszttal támadunk, természetesen szerkesztőségi összefogás eredményeként. Ha azt hitted, hogy a José-akták tldr volt, akkor most ketté fog állni a füled, persze lehet, hogy megéri: a fontosabb csapatok fontosabb meccseit egytől-egyig megtekintettük három bejgli és két töltött káposzta között, amelyiket pedig nem, arról mélyebben hallgatunk, mint Hegyi Iván az angol válogatott Eb-esélyeiről. Hajtás után ínszalag-sanyargató görgetés, értékes észrevételekkel fűszerezve.