Ugyanakkor felmerültek komoly gazdasági és biztonsági aggályok.
Az ukrán elnök így foglalta össze argentínai ad hoc találkozóját a magyar miniszterelnökkel.
Elvileg nem a magyarok lesznek az utolsók az ügyben, de a parlament még csak napirendre sem tűzte a kérdést.
A török külügyminiszter állítólag ezt mondta a NATO-partnereknek.
Különben a Kreml beleszólást kapna az integrációs folyamatba.
A török nemzetgyűlés október elején ül össze először, mi szeptember közepén kezdjük a munkát, mondta a fideszes politikus.
Eszkalációnak tartják, amire a számukra megfelelő módon fognak reagálni.
A külügyminiszter a Budapest Balkans Forum keretein belül rendezett panelbeszélgetésen beszélt arról, hogy szerinte az Európai Unió egyre rosszabb formában van, aminek számos különböző oka van, és az egyik épp a bővítési folyamat kudarca.
A török elnök már hétfőn is elmondta, hogy a Korán-égetés miatt nem támogatja Svédország NATO-csatlakozását.
Többek között azért, mert az újságíró ellen felhozott vádak nem számítanak Svédországban bűncselekménynek.
Nincs idő rá a helyreállítási alapért folyó szakadatlan küzdelem miatt.
Ahhoz, hogy Finnország és Svédország csatlakozhasson a NATO-hoz, mind a 30 NATO-tagországnak ratifikálnia kell a csatlakozási jegyzőkönyvet. Ezt Törökországon kívül még Magyarországnak kell megtennie.
Hamarosan Svédország is csatlakozhat.
Nem sokkal utána pedig Svédország is.
Egy név nélkül nyilatkozó diplomata szerint a szövetség ajtaja nyitva áll.