A vásárlók nem akarnak kockáztatni, és a kiskereskedők szerint már most jelentős felvásárlásba kezdtek a várható drágulások előtt.
Most írtak alá egy újabb szerződést Dél-Koreával.
Egy nappal azelőtt egyeztek meg, hogy életbe léptek volna a korábban bejelentett magasabb vámok.
Miközben a világ Irán nukleáris törekvéseire figyel, kevés szó esik egy talán még valószínűbb jelöltről: Dél-Koreáról. Az ország egyre komolyabban fontolgatja a fegyverkezést, mivel Trump második ciklusa alatt megrendült a bizalma az amerikai védelemben. Egy ilyen lépés lavinát indíthatna el Ázsiában.
A dél-koreai művezetőre felfüggesztett börtönbüntetést, és foglalkozástól való eltiltást kértek.
Donald Trump 30%-os vámot vezet be a Mexikóból és az Európai Unióból érkező importtermékekre augusztus 1-jétől, miután hetekig tartó tárgyalások sem hoztak átfogó kereskedelmi megállapodást.
Ez az első olyan eset, hogy egy észak-koreai állampolgár feljelentést tesz a rezsim ellen.
Szerdán lejárna az eredeti vámháború 90 napos türelmi ideje, de mivel az üzletkötések nagymestere eddig csak két országgal állapodott meg, inkább kitolta a határidőt, és megint befenyített pár országot, hogy már tényleg meg kéne állapodni az USA-val. Ezt már lassan a piacok sem veszik komolyan.
Kína pedig megfenyegette az Amerikának behódoló gazdaságokat.
A nő azt mondja, viccnek szánta az egészet, és az alsónadrághoz hozzá sem akart nyúlni.
Észak-Korea a héten erősítette meg hivatalosan, hogy katonákat küldött Oroszországba „teljesen felszabadítani” Kurszk régiót.
Az alkotmánybíróság szerint Jun Szogjol káoszt teremtett, amikor hadiállapotot hirdetett ki tavaly decemberben.
Az ország kormányai évtizedeken át legalább 170 ezer gyereket küldtek külföldre, sokszor csaló magánügynökségeken keresztül.
Dél-Koreában súlyos belpolitikai válság van, miután az előző elnök próbált hadiállapotot bevezetni.
A kialakuló új világrendben Amerika szövetségesei már nem lehetnek biztosak abban, hogy Washington baj esetén a segítségükre siet. Az atomfegyverekről a Szovjetunió szétesése után lemondó Ukrajna sorsát figyelve Európától Ázsiáig sok ország dönthet saját védelme érdekében a nukleáris fegyverkezés mellett.