Nem sokkal korábban a tajvani külügyminiszter-helyettes arról beszélt, hogy az Egyesült Államok teljes mértékben tisztában van Tajvan védelmi szükségleteivel. Valószínűleg nem arra gondolt, hogy Tajvan helyett Kína kapna amerikai fegyvereket.

Az amerikai elnök szerint teljes ellenőrzés alatt tartják a szorost.

Carlson arról is beszélt, hogy az atombombával való fenyegetőzés miatt már el kellett volna mozdítani az elnököt.

A 14 szenátor levele szerint Putyin részvétele gyengítené Moszkva nemzetközi elszigetelését.

A kijevi régióban százezer háztartás maradt internet nélkül, a tél közeledtével egyre nagyobb az aggodalom amiatt, hogy a támadások a bankok, fizetési rendszerek és közszolgáltatások működését is megzavarhatják.

Az amerikai elnök személyes találkozót sürgetett Zelenszkij és Putyin között, az ukrán elnöki hivatal azonban tagadja, hogy a moszkvás javaslat elhangzott volna.

Több olajfinomítót támadtak éjszaka az ukránok, köztük olyat is, ami az orosz-ukrán határtól 1500 kilométerre található.

Újra megnyitnák a Hormuzi-szorost, és újraindítanák a nukleáris tárgyalásokat. A javaslat lényegében megegyezik a júniusban záros határidőn belül összeomló ideiglenes megállapodással, de most úgy alakították ki, hogy sokkal gyorsabban lehessen végrehajtani.

Újabb találkozó jöhet a decemberi G20-csúcson.

A polgármester nem igazán szeretné, hogy a városban bármi Donald Trump nevét viselje.

A CNN mellett a Politico és az MS NOW is újra beléphetett a Fehér Házba.

Vissza kell engedni a Fehér Házba a CNN-t és a Politicót.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában is elhangzott, hogy a veszélyek valósak és közvetlenek, ezért egyetlen ország sem képes önállóan kezelni azokat.

Marco Rubio szerint Oroszország és Ukrajna is érdekelt egy korlátozott tűzszünetben.

Washingtonba látogat a kínai elnök, hogy mesterséges intelligenciáról, vámháborúról, kereskedelmi tűzszünetről, ritkaföldfémekről, és Tajvanról tárgyaljon a félidős választások előtt álló Donald Trumppal.