Az oknyomozó portál forrásai szerint a Fideszben nagy az elégedetlenség a kampányt vezető Orbán Balázzsal, aki Trump kampányát próbálja másolni.

„Iced Barbie” túltolta. Saját minisztériuma is nehezen viselte az állandó önfényezést.

Ali Hamenei fiát mint utódot elfogadhatatlannak tartja.

Trump büntetővámjait a Legfelsőbb Bíróság februárban jogellenesnek minősítette, most vissza kéne fizetni őket.

A katonák közterületen való járőrözését már korábban elrendelte a miniszterelnök, először az ukrán szabotázsakciókra, majd az iráni terrorfenyegetésre hivatkozva.

Irán az első naptól kezdve támadja az amerikai támaszpontoknak otthont adó arab országokat. Trump azt szeretné, ha európai szövetségesei többet tennének. Irán proxy milíciái is aktivizálták magukat. Kiszélesedhet a konfliktus?

A Mol-vezetők részvényei, az országjáró verseny állása, a fényes nappal indított támadás és az ipar pocsék teljesítménye a 444 napindító hírlevelében.

Rezsimváltás és nem rezsimváltás, a már tavaly megsemmisített nukleáris program megsemmisítése, kinézett vezetők Irán élére, akiket véletlenül már meg is öltek: miközben regionális háborúvá nő ki az Irán elleni támadás, Trump még mindig nem volt képes megmondani, pontosan miért is indított háborút Irán ellen

Az elnök többször is beszélt a közel-keleti helyzetről, szerinte az amerikai–izraeli közös műveletet „az utolsó és legjobb esélynek” az iráni rezsim jelentette fenyegetés felszámolására.

„Az amerikaiak vadászgépeik nagy részét Ciprusra telepítették át. Támadásokat indítunk Ciprus ellen mindaddig, amíg az amerikaiak onnan is távozni nem kényszerülnek” – nyilatkozta egy iráni tábornok.

Az Irán elleni amerikai-izraeli háború első szakasza a támadások szempontjából sikeres volt – kérdés, hogy mi következik ezután. Trump rezsimváltást akar, de katonák beküldése nélkül ezt nagyon nehéz elképzelni.

Damaszkusz, Caracas, Teherán – a tömeggyilkos diktátorok mind Moszkvából várták a segítséget, de az ukrajnai háborúban meggyengült Putyin csak szavakkal dobálózik.

Irán az elmúlt években meggyengült, és ezt az ellenségei most kihasználták, de korántsem biztos, hogy sikerül megdönteni a rezsimet a légi csapásokkal, az meg főleg nem, hogy ami utána jön, jobb lesz, mint ami eddig volt. A környező arab országokban mindeközben azon gondolkoznak, beszálljanak-e a háborúba.

Az áldozatok száma folyamatosan emelkedik: a helyi ügyészség 148 halottról és 95 sérültről számolt be, és több tucat gyereket még keresnek.

Ez háború egész másnak ígérkezik, mint a tavaly júniusi 12 napos. Trumpnak felróják, hogy javában tárgyalt az irániakkal, amikor támadást indított, és keveseket győzött meg arról is, hogy Irán közvetlen fenyegetést jelent az USA-ra. A nyilvánvaló cél az iráni rezsim megbuktatása, de egyelőre nem látni, csak légicsapásokkal ezt hogyan lehet elérni.