Trump ahhoz kötné Ukrajna támogatását, ha hozzáférhetne a ritkaföldfém-készletekhez.

„Mostanra ezt mindenki felismerte, állami szinten is” – mondta az orosz külügyminiszter.

Az időzítés nem véletlen, ez ki is derül Menczer Tamás posztjából.

Az amerikai elnök kinyittatta a gátakat, hogy hadd menjen a víz a tüzekről sújtott Los Angelesbe, csakhogy a víz nem oda megy, és később hiányozni fog.

Vámot vetnek ki az amerikai szénre, az LNG, a kőolajra és az autókra, a Google-lel szemben pedig monopóliumellenes vizsgálatot indítanak.

Kanada vállalta ugyanis, hogy megerősíti a határt a migrációs és a fentanil áramlásának visszaszorítása érdekében.

Szerinte a kijevi vezetés nyitott lenne erre.

A fejlesztési ügynökség „nem működőképes” a külügyminiszter szerint, mert nincs összhangban az amerikai érdekekkel.

Trump a napokban vetett ki 25 százalékos védővámot minden kanadai és mexikói termékre, hatalmas felfordulást okozva a tőzsdéken.

A USAID vezetői szerint olyan pótolhatatlan eszközt igyekszik felszámolni a kormányzat, ami a világ 120 országában biztosította az amerikai soft powert. Máris felerősíti a humanitárius válságokat az ügynökség kifizetéseinek befagyasztása.

És mert az amerikai elnök szerint az ország „bizonyos embercsoportokkal nagyon rosszul bánik.”

Trump az Európai Uniót is újra megfenyegette a vámokkal.

Annyi minden történt januárban a magyar közéletben, hogy a felére sem emlékszünk már. Új sorozatunkban a felejtés megelőzése érdekében havi rendszerességgel összefoglaljuk a NER történéseit.

Egy Oroszországgal kötött kezdeti tűzszünet részeként.

Trump a kínai árukra 10, a kanadaiakra és a mexikóiakra 25 százalékos vámot vetett ki.