Részt vesz az Egy Övezet Egy Út program konferenciáján, amire Putyint is meghívták.

A jegybankelnök márciusi parlamenti beszédében a tőkebeáramlás egyik tipikus csapdájaként emlegette az akkumulátorgyárakat. Júliusban azt írta: „Magyarország célja, hogy az új energiával működő járművek globális ellátási láncának élvonalába kerüljön”. Az MNB szerint nincs ellentmondás.

Giorgia Meloni vezetésével Olaszország kilép Kína globális infrastrukturális programjából.

Az Egy Övezet Egy Út fórumra megy majd Pekingbe.

Olaszország ezzel a Kína-szkeptikus országok táborába kerülne, és más országokat is arra késztethetne, hogy kövessék a példáját.

A kínaiak hasonló objektív és barátságos hozzáállást szeretne az EU többi tagállamától is, mint amit Magyarországtól kapnak.

Ahogy az amerikaiak kivonulnak a térségből, nő a kínai befolyás.

A fejlesztési program legfontosabb célterülete Afrika lesz.

Egyre többen látják úgy, hogy Kína befolyást vásárol Európában, de az üzlet megy tovább. A Deutsche Welle riportja.

A kínai vezetés köszöntötte ugyan az afganisztáni fejleményeket, de bőven lehet okuk az aggodalomra.

A G7-országok angliai találkozóján Kína feltartóztatásáról egyeztettek.

A szövetségi kormánynak nem tetszett, hogy Victoria állam csatlakozott az Egy övezet, egy út projekthez.

Podgorica EU-s segítséget kért, egyelőre hiába: a nyugat-balkáni országban kínai hitelből zajlik a gigaberuházás, ami hatalmas terhet rak a kormányra.

Az USA a nemzetközi beruházások terén is visszaszorítaná a kínai terjeszkedést.

Heves diplomáciai összecsapás tört ki Kína és Prága között Milos Vystrcil tajvani útja miatt, és a konfliktus azt is megmutatta, hogy Közép-Európában egyre kevésbé nézik jó szemmel a kínai befolyásszerzési kísérleteket.