Az amerikai elnök azt írta, hogy „ketyeg az óra”, és Teheránnak gyorsan lépnie kell, különben „nem marad belőle semmi”.

Egyre törékenyebb a tűzszünet.

Az iráni háború miatt kaptak ideiglenes engedélyt arra, hogy az április 17-ig tartályhajókra rakodott orosz eredetű nyersolajat és kőolajtermékeket továbbra is értékesíthessék és szállíthassák.

Alex Saab kolumbiai üzletember ellen az Egyesült Államokban több bűncselekmény miatt folyik vizsgálat.

Azt is jelezte Tajpejnek, hogy ne számítsanak korlátlan amerikai támogatásra, ha kitörne a háború.

Szerinte csak az számít, hogy Irán ne jusson atomfegyverhez, azt se bánja, ha elbukják a félidős választásokat.

Amerika nagy csodálója már nem csodálja annyira Amerikát.

Amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy bár készek a tárgyalásra, nem zárják ki a katonai erő alkalmazását sem.

Az iráni konfliktust lezárására irányuló tárgyalások is elakadtak, mert Irán nem hajlandó lemondani a dúsított uránkészletéről és a nukleáris programjáról.

A lengyel külügy azt akarja tudni, hogy Ziobro magyar úti okmánnyal menekült-e Budapestről az Egyesült Államokba.

Új belső jelentések szerint az ország hadereje az amerikai támadások után jóval erősebb maradt annál, mint amit Donald Trump elnök nyilvánosan állított.

A Hszi Csin-pinggel folytatott tárgyalásokon a közel-keleti helyzet, Tajvan, a kereskedelmi konfliktus és a mesterséges intelligencia szabályozása is napirendre kerülhet.

Segítségre pedig nincs szüksége az Egyesült Államoknak Trump szerint.

Nem világos, hogyan jutott a Pentagon erre a becslésre, amikor korábbi adatok szerint az iráni háborúnak csak az első hat napja 11,3 milliárd dollárba került.

Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalással és kábítószer-birtoklással gyanúsították meg.