Közben zajlanak a tárgyalások is.
A Hormuzi-szoros iráni blokádja már nem csak regionális krízis: az olaj-, LNG- és műtrágyaszállítások drámai visszaesése egyszerre fenyegeti Ázsia energiaellátását, Európa üzemanyagpiacát és a globális élelmezésbiztonságot. A szakértők szerint a valódi sokk még csak most következik.
De a kérést csak akkor fontolják meg, ha a Hormuzi-szoros szabad lesz.
„A NATO sosem győzött meg. Mindig is tudtam, hogy csak egy papírtigris” – mondta az amerikai elnök.
Szerinte ettől ripsz-ropsz megoldódik a háború miatt kialakult gazdasági világválság is.
Washington azt javasolta, hogy az egyik lengyel Patriot üteget vezényeljék át a Közel-Keletre. A lengyel védelmi miniszter viszont közölte, a rendszerek továbbra is Lengyelország és a NATO keleti szárnyának védelmét szolgálják.
Különben túllépnének a Trump által kitűzött négy-hat hetes határidőn.
A Morgan Stanley brókere az amerikai védelmi miniszter nevében kereste meg a BlackRockot egy több millió dolláros befektetés ügyében.
Tovább eszkalálódik a közel-keleti konfliktus: egy kuvaiti olajszállítót ért iráni dróntámadás az Egyesült Arab Emírségek közelében, miközben Dél-Libanonban az ENSZ indonéz békefenntartói vesztették életüket.
Ennek viszont az lenne a feltétele, hogy Oroszország hagyjon fel az ukrán energetikai infrastruktúra támadásával.
A spanyol védelmi miniszter szerint Izrael és az USA Irán elleni háborúja jogellenes és igazságtalan.
Az USA korábban már támadta a kis szigetet – amin Irán olajexportjának döntő része halad át –, de Trump most felvetette az elfoglalás lehetőségét is. Egy ilyen amerikai akció nemcsak újabb gazdasági sokkot, hanem katonai eszkalációt is hozhat.
Ezzel egy időben arról is beszámolt, hogy az új iráni rezsimmel folytat reményt keltő tárgyalásokat.
A No Kings tüntetéssorozat harmadik megmozdulásának keretein belül az Egyesült Államokon kívül legalább 15 országban tiltakoztak Donald Trump ellen.
Minek hosszú elemzésekbe belemenni békéről és háborúról.