Gyötrő, fojtogató sorozatok, Erdélyben és Budapesten is játszódó regények, kockázatos színházi darabok és a fideszes propaganda új kampánya a 444 hírlevelében.
Néhány nyugati bank óriási profitot realizált az orosz szankcióknak hála, de közben ha akarnának, akkor sem tudnának óriási veszteségek nélkül kivonulni Oroszországból. Az USA-t ez egyre jobban zavarja, Ausztria viszont kitart.
A jegybank szerdán levélben figyelmeztette az OTP-t, hogy az orosz piacon legyen elővigyázatos, készüljön kockázatokra. Van, aki szerint az MNB-elnök Matolcsy ezzel már a jövőjét építi, mások szerint csak a kötelezőt tudták le.
Nincs egyetértés a blokkon belül, az Európai Központi Bank elnöke pedig több szempontból is kifogásolta az ötletet.
Arra a hírre, hogy Oroszország nem indította újra a gázszállításokat az Északi Áramlat-1 gázvezetéken.
Az olajárak jelenlegi emelkedési üteme egyelőre kisebb, mint az 1973-as és az 1979-es sokk idején, és a gazdasági hatásaik is korlátozottabbak. Ez összefügghet a rugalmasabb munkaerőpiacokkal és a monetáris politikák meg a fejlett gazdaságok reálgazdaságának jóval hatékonyabb működésével.
Az eurózónát sújtó infláció ellen lépne fel az EKB, idén további emelés is várható.
Az EU-s intézmények egyelőre próbálják figyelmen kívül hagyni, hogy a legnagyobb gazdaságú tagállamában kimondták, hogy felülbírálhatják a közös intézmények döntéseit. Ám ez még kevés az unió működését fenyegető probléma megoldásához.
A német alkotmánybíróság kimondta, hogy az EU bíróságának valamiben nem volt igaza. Sosem fordult még elő, hogy egy nemzeti bíróság felülbíráljon egy EU-s döntést. Ennek drámai hatása lehet, a precedens a magyar kormányt is felbátoríthatja.
Ha a globális gazdaság a vártnál lassabban bővül, és a kereskedelmi konfliktusok eszkalálódnak, az euróövezet eladósodott tagországai nehezebben és drágábban jutnak hitelhez a nemzetközi tőkepiacokon.
Rengeteg pénzt, több mint 2 billió eurót öntött az Európai Központi Bank a kontinensre 2015 eleje óta. Csütörtökön bejelentették, hogy ennek idén vége lesz.
A német jegybankot vezető Jens Weidmann most arról beszélt, hogy a bitcoin alkalmatlan pénzeszköznek.
Az Európai Központi Bank nyomása miatt tették ezt, írják. Aztán hozzeteszik, hogy nem sértették az EKB előírásait.
Most már majdnem ugyanannyi embernek van munkája, mint a válság előtt, de 22%-uk nem 8 órában csinálja.
Az EKB-t főleg az érdekli, hogy honnan vették az MNB alapítványai az államkötvényeket.