Nemcsak a kormánnyal szemben kritikus sajtó és a civilek kerültek célkeresztbe, hanem találtunk ott nagyon veszélyes táncszínházat, vidéki tanodát vagy gasztroközösséget is.
Összefogott a Magyar Narancs, a Jelen, az Élet és Irodalom és a Magyar Hang.
Botrány az Élet és Irodalom szerkesztőségében: György személyeskedve szállt bele Máriásba, aki válaszul aktképet festett a szétett lábú esztétáról, de a festményt nem voltak hajlandók kiakasztani.
Fúhhuuhuhuhúúúú!
Kis János írta ezt a legfőbb ügyészről, aki szerinte hivatalát nem pártatlan közszolgaként tölti be. A bíróság nem igazította helyre.