Kormánypárti ellenzékiek, dicsőítő interjúkérdések, központilag irányított médiahálózat, felhalmozott családi ingatlanvagyon Londonba: hogyan működik Ilham Alijev rendszere, és mi várható a több mint százezer örmény elűzése utáni választásoktól?

„Bizonyítottuk, hogy nem csak akarunk, hanem tudunk is együtt dolgozni az újbudaiak érdekében” – írta László Imre polgármester.

Borisz Nagyezsgyin szinte a semmiből jött, de miután felsorakozott mögötte az igazi ellenzék, a népszerűsége kilőtt. Úgy néz ki, ő maga is kezdi komolyan venni a harcot, a kérdés az, hogy mikor és hogyan állítja meg a hatalom, és hogy ez milyen következményekkel járhat a mai Oroszországban.

A főpolgármester azt javasolja, hogy a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd minden kerületben közös polgármesterjelöltet állítson, ahol pedig február közepéig nem tudnak megegyezni, ott „a 2019-es önkormányzati választáshoz hasonlóan” legyen előválasztás március 15-én.

A Belvárosban, az egyetlen helyen, ahol minden jelölt előválasztana, az aHang mondta azt, hogy már elkéstek az ötlettel.

Szerinte Lázár János „az emberein keresztül” kontrollálni akarja a hódmezővásárhelyieket, és egyáltalán nem hiszi el neki, hogy bárki is indul, azt nem ő fogja irányítani.

Az MSZP-t, a Jobbikot és az LMP-t alig tudták lemérni, hát még a Párbeszédet. Az újabb pártok egyike sem dörömböl a kapun. A Momentum némelyiknél az ellenzéken belül erős, némelyiknél viszont be sem kerülne.

Ötven éve rendezték az utolsó írópert Magyarországon. A most 79 éves Haraszti Miklós a Darabbér című művéért nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetést kapott, de a koncepciós per a gyöngülő hatalom tehetetlenségének volt újabb bizonyítéka. Műve lett az első szamizdat, innen nőtt ki a demokratikus ellenzék.

Alig jött ki a hír arról, hogy az ÁSZ egyenlően elosztva fizettetné vissza az amerikai kampánytámogatást, az ellenzéki pártok máris egymásnak ugrottak.

Hétfőn bejelenthetik, amit Toroczkai László csütörtökön belengetett.

Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a napokban pont a magyar kormány szuverenitásvédelminek nevezett törvényét kritizálta.

Négy ellenzéki párt „valódi” szuverenitásvédelmi csomagot nyújt be, mert szerintük Magyarország szuverenitása „megér egy sokkal komolyabb kísérletet is”.

Aki úgy érzi, hogy jártunk már itt, nem téved: az Ökotárs-ügy és a Stop Soros civiltörvény után jön a hatalom ellenfeleire - újságírókra, civil szervezetekre, ellenzéki politikusokra és pártokra - vadászó törvény és hatóság.

A mostani állás szerint az egykori szövetségesek közül a DK és a Momentum is önálló jelöltet állít a 2024-es önkormányzati választáson. Egykori támogatottjuk, a polgármester pedig saját egyesületet alapít, jelöltjei között lesz jobbikos, MSZP-s és civil is.

Az ellenzék több hónapon keresztül heti rendszerességgel szervezett tüntetést az erőszak és a kormány ellen, miután egymás után két lövöldözés rázta meg az országot.